Patai Mihály az MNB alelnöke, a BÉT elnöke a tőzsdei bevezetéssel kapcsolatban elmondta, hogy először 2002-2003-ban került komolyabban szóba, hogy tőzsdére viszik a BÉT-et, ám ez akkor nem valósult meg. Amikor 2015-ben a BÉT az MNB-hez került, a jegybank jelezte ezt a tervet, majd 2020 végén hozta meg az ezzel kapcsolatos döntését. Eredetileg két éve szerették volna meglépni a tőzsdei bevezetést, amelyet akkor elhalasztottak. A bevezetés több ütemben zajlik majd: első ütemben 50 százalék plusz egy szavazatot megtart a magyar jegybank, majd később szeretne kisebbségben maradni, de mindig támogatni szeretné a budapesti tőzsdét.

Az MNB elkötelezett abban, hogy visszavonuljon a tulajdonosi szerepből és átadja azt minél több szereplőnek.

Végh Richárd a BÉT vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy a hazai értéktőzsde Varsó és Bécs után a harmadik leglikvidebb a régióban, miközben az utóbbi időben bővültek a kibocsátok, jelentős tőkepiac jött létre és fókuszban a hazai kkv-k megerősítése áll.

Végh Richárd beszámolt a BÉT stratégiájának irányvonalairól is: ezek az új üzlettágak és szolgáltatások, a hazai vállalatok támogatása, a tőkepiac szerepének növelése a gazdaságban, a regionális- és iparági együttműködések, az IT innováció és IT biztonság.

Megtudtuk, hogy a részvénykibocsátók számát 40 százalékkal sikerült növelni 2015 óta.

A BÉT központi szerepet tölt be a gazdaság segítésében, miközben kiszámítható és diverzifikált árbevételt ér el. Példaként említette, hogy 2015 óta megháromszorozták a kibocsátói árbevéteket és 500 millió forint feletti osztalékot fizettek az elmúlt két évben.

 

Matolcsy György: A tőzsde legyen a motorja a magyar fenntartható felzárkózásnak

Mától tőzsdére lépett az éppen 33. születésnapját ünneplő Budapesti Értéktőzsde, amely értelemszerűen együtt jár a Magyar Nemzeti Bank tulajdonrészének fokozatos csökkenésével. Varga Mihály szerint az állampapírok nem a tőzsdével akarnak versenyezni.