Több országban tovább tüzelte a mezőgazdaság szereplőit, hogy az uniós vezetők csütörtöki csúcstalálkozóján az EU hatalmi központja, Brüsszel szíve csatatérré változott, amivel európai szintre emelkedett a feldühödött termelők tiltakozása.

Miközben az állam- és kormányfők az Ukrajnának szánt, 50 milliárd eurós gyorssegélyről döntöttek, a tagállamok gazdálkodói amiatt lázadtak, mert veszélyben érzik a megélhetésüket a környezetvédelmi előírások, a növekvő költségek, az alacsony terményárak, illetve az Ukrajnából özönlő, olcsó import miatt. Utóbbihoz az vezetett, hogy Oroszország inváziója után az EU lemondott a kvótákról és a vámokról Ukrajna megsegítése érdekében. 

A The Guardian rámutat: az európai gazdáknak súlyos harcot kell vívniuk az árak esésével, mintegy kilenc százalékkal kevesebbet kapnak az árujukért, mint egy évvel ezelőtt. A más országokból – Chiléből vagy Új-Zélandról – érkező import ellehetetleníti a helyzetüket, és főként Közép- és Kelet-Európában az Ukrajnából származó, olcsó mezőgazdasági termékek áradata elviselhetetlenül lenyomta az árakat, növelve a tisztességtelen verseny miatti haragot. 

Bajban az autógyártók, Rómában nagy menetre készülnek

A tüntetések szintet léptek a politikusok távozásával: pénteken belga és holland gazdák blokkolták a két ország közötti autópálya-határátkelőket, illetve Zeebrugge teherkikötőjét, amely az autóipar fontos átrakodó helye. Az akció keresztbe tett olyan nagy márkáknak, mint a Tesla, a Mercedes és a BMW, mert elakadtak az új autó-szállítások és egyre fogy a tárolóhely – írja a Reuters.

A termelők elfoglalták az utakat Görögországban is, míg egy lengyelországi szakszervezet bejelentette, hogy lezárja az ukrajnai határátkelőhelyeket, mivel az európai tiltakozások terjednek. Lengyelországban már hónapokkal ezelőtt is voltak határzárak, amit a gazdák csak akkor oldottak fel, amikor az EU biztosította, hogy az ukrán árut nem adják el az országban.

Belgiumban szombat este traktoros gazdák vonultak fel Alexander De Croo miniszterelnök házához, hogy személyesen beszéljenek vele a felfokozott helyzetről. A belga kormányfő fogadta otthonában a váratlan látogatókat, és tájékoztatást adott nekik a szövetségi és európai szinten tervezett intézkedésekről – számolt be a Le Soir.

Szombaton Milánóban is tüntettek az olasz gazdák, akik a jövő hétre a la Stampa szerint – gazdálkodók tízezreinek részvételével – menetet hirdettek Rómába. 

Mindannyian Rómába megyünk, hogy érvényesítsük jogainkat és megkérdezzük Európát, miért fojt meg minket ez a helyzet. Az EU gonosz döntései megbüntetik és folyamatosan zaklatják az ágazatot – jelentette ki a tüntetés egyik szervezője.

Giorgia Meloni miniszterelnök szombat este megpróbálta megnyugtatni a gazdákat, és a sajtóhírek szerint további támogatásokat ígért nekik az uniós koronaforrásokból. 

Németországban pedig a hétvégén mintegy 400 traktoros gazda zárta el a frankfurti repülőtérhez vezető utat. 

Ukrajna EU-csatlakozása nem séta a parkban

A külföldi sajtóban egyre több a találgatás, hogy az egyesülő gazdatüntetések már egyfajta forradalom előszele-e, amelyhez a hétköznapi emberek is csatlakozhatnak, ahogy azt Martin Sonneborn németországi uniós parlamenti képviselő felvetette. 

Vagy arról a berlini narratíváról van szó, miszerint a jobboldali radikális politikai erők eltérítették a gazdákat? Esetleg valóban az agrárlobbi ereje mutatkozik meg, amely meg akarja őrizni a saját biztonságát és így jelzi a kormányoknak, hogy a szektor nem adja fel harc nélkül a kiváltságait? – veti fel a Berliner Zeitung, amely megszólaltatta a Kölni Német Gazdasági Intézet (IW) európai gazdaságpolitikáért és külkereskedelemért felelős közgazdászát. 

Ukrajna decemberi EU-csúcson megszavazott uniós csatlakozása nem séta a parkban. Az uniós vezetők optimizmusa ellenére egy olyan nagy és népes ország felvétele, mint Ukrajna, nem fog megtörténni, ha nem történnek alapvető reformok az EU-ban – jelentette ki Samina Sultan.

A nyugati országok is harcolnak a pénzükért

Ennek hátterében pedig az a korlátozott uniós forrásokért zajló, egyre keményebb elosztási küzdelem áll, ami a gazdagabb országokban is lázítja az agrárszervezeteket.

A lap idéz egy friss IW-tanulmányt, amely azt vizsgálja, hogy mennyire lesz költséges Ukrajna uniós csatlakozása. 

Ebben a hétéves pénzügyi kereten kívül a szerzők mintegy 130-190 milliárd eurós további kiadási szükséglettel számolnak teljes jogú tagság esetén, amelyben nincs benne a most Brüsszelben jóváhagyott, 50 milliárd eurós gyorssegély. 

Ezt az összeget csak azért kell fizetniük a tagállamoknak, hogy megmentsék Ukrajnát a pénzügyi összeomlástól

– jegyezte meg a szakértő, hozzátéve: viszont még azt sem lehet előre látni, hogy az oroszok által okozott pusztítás milyen következményekkel jár, vagyis mennyibe fog kerülni a bányászott termőföld, a környezeti károk, a megsemmisült gépek és épületek helyreállítása.

Mint emlékeztetett, ha Ukrajna az EU tagjává válik, a becslések szerint 68-93 milliárd eurós mezőgazdasági támogatást kell számára fizetni hét éven keresztül. A különösen szegény régióknak az úgynevezett „kohéziós politikából” folyósított támogatások összege 50-87 milliárd euró. Összehasonlításképpen: Németország 42,6 milliárd eurónyi mezőgazdasági támogatást kap a jelenlegi uniós költségvetésből, 18,4 milliárd euró érkezik a kohéziós politikából. 

A közgazdász szerint a magasabb költségeket többféleképpen is meg lehet próbálni fedezni: több bevétellel, költségvetési megszorításokkal vagy átcsoportosításokkal, míg a kohéziós politikát csak az EU legszegényebb régióira kell korlátozni, mint amilyen Ukrajna is. 

Ez esetben viszont más országoknak nélkülözniük kellene, például a gazdag északi országoknak, Németországnak és Franciaországnak is, mert már nem részesülnének a kohéziós politikából és a kieső forrásokat a nemzeti költségvetésükből kellene felszívniuk. A valóságban ez szítja a mostani feszültséget a szakértő szerint.

Uniós reformok nélkül nem lesz nyugalom

Az elemzők szerint tehát úgy tűnik, hogy a fellángolt tiltakozások egy kemény elosztási harc előhírnökei Európában, és nem fognak alábbhagyni az elkövetkező időszakban. 

Ugyan elvileg van elég pénz Ukrajna EU-csatlakozásának finanszírozására, amely a fogyasztók számára megfizethető élelmiszerárak tekintetében érdekében állhat az európaiaknak, de a közös agrárpolitika régóta esedékes reformja nélkül kudarcba fulladnak az unió vezetőinek mostani törekvései.

Az európai agrárpolitika eddig elsősorban a nagyvállalatokat támogatta. Alaposan át kell gondolni, hogy ezzel minden rendben volt-e

– jegyezte meg Samina Sultan. 

A lap idézi a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetőjét is, Kristalina Georgievát, aki a csütörtöki brüsszeli felkelés után Washingtonban kijelentette, hogy a helyzet elmérgesedhet, mert a kormányok sajnálnak engedni a gazdálkodók követeléseinek.