A forradalom jegyeivel bír a gazdák tiltakozása, ami veszélyes lehet, főként, hogy az EU elvesztette kapcsolatát a való világgal, és érthetetlen módon nem sokat tesz a helyzet megoldásáért – jelentette ki Martin Sonneborn, a Németországban népszerű Die Partei párt európai parlamenti képviselője annak kapcsán, hogy a csütörtöki EU-csúcs idején 1300 traktorral felvonult tüntetők tömege lázadó akciókkal hívta fel a figyelmet Brüsszel belvárosában arra, hogy a mezőgazdaság szereplői unió szerte elérték a tűréshatárt. 

A több tagállamból összegyűlt, demonstráló gazdák szobrot döntöttek, füstbombákat gyújtottak, raklapokkal tüzet raktak, és

összecsaptak az Európai Parlament tojással, kövekkel dobált épületét szögesdróttal védő rohamrendőrökkel, akik könnygázt, vízágyút is bevetettek.

Eközben Sonneborn szerint a trágyával körbeszórt épület lángba borított környékétől néhány méterre a csúcsülésen tanácskozó, 27 tagállami vezető napirendre sem vette a láthatóan égetővé vált problémát, pedig a termelők szerte Európában egyre egységesebben tüntetnek. 

Tiltakozásaik fő oka a túl alacsony jövedelmek, az infláció, a túlzott uniós bürokrácia, az értelmetlen EU-s szabványok felhalmozódása, az egekbe szökő üzemanyagköltségek, az olcsó ukrán gabona és a dél-amerikai Mercosur felől érkező versenynyomás. 

Az úgynevezett hétköznapi emberek, a gazdálkodók és a munkások gyakran voltak az európai történelem mozgatórugói. Éljen a paraszti forradalom! – idézi a német politikust a Berliner Zeitung.

Nem sikerült elvonni az adókedvezményt

Megírtuk: a felbőszült gazdák brüsszeli megmozdulásával egy időben több tagállamban, például Franciaországban, Portugáliában, Görögországban, Írországban is utcára vonultak a termelők.

Németországban is folytatódnak a januárban elsőként nemzetközi figyelmet kiváltó akciók, több autópálya közlekedését továbbra is akadályozzák a bejáratoknál állomásozó traktorok – a termelők így tiltakoznak a mezőgazdasági gázolaj adókedvezményének számukra súlyos megszorítást jelentő eltörlése ellen.

Ráadásul, új lendületet ad nekik, hogy a szövetségi kormánynak pénteken nem sikerült teljes mértékben elfogadtatni a 2024-es költségvetést a parlamenttel, mert a legnagyobb ellenzéki párt, a konzervatív CDU meggátolta a döntő szavazást. 

Ezzel egyelőre megoldatlan maradt a mezőgazdasági támogatások körül fellángolt viszály, amit az ország legbefolyásosabb agrárszervezete, a Német Gazdák Szövetsége újabb megmozdulásokkal akar kihasználni, hogy továbbra is nyomást gyakoroljanak a kormányra.

Más kérdés, hogy Thomas König, a Mannheimi Egyetem politológusa Brüsszelben az nyilatkozta, hogy

a közvélemény figyelme kezd alábbhagyni a gazdák tiltakozásai iránt,

amelyek csúcspontja a január közepén tartott, 30 ezer fős berlini gigatüntetés volt, azóta az akciók egyre inkább regionálissá válnak. 

Szavainak ugyan ellentmond, hogy Franciaországtól Magyarországig, sőt, a tengerentúlon is a média folyamatosan tudósít az egyre összefüggőbb európai gazdatüntetésekről. König szerint viszont nincs kellő alapja annak, hogy a tiltakozások szélesebb politikai mozgalommá nőjék ki magukat, ahogy az részben Hollandiában történt.

Egyre több az erőszakos összecsapás

Mindenesetre a feszültség nő a németeknél is, és sokasodnak az erőszakos összecsapások, mert például az autósok már kezdik elveszíteni a türelmüket. 

Csütörtökön egymásra támadtak az A13-as autópálya bejáratait eltorlaszoló gazdálkodók és az arra járó teherautósofőrök Drezda közelében, amelynek során dulakodás történt és egy férfit elütöttek traktorral, míg a ruhlandi csomópontnál két autós belegázolt a tiltakozók sorába, áthajtva két tüntető lábán. A szász-anhalti Magdeburgban a gazdák gumiabroncsokat gyújtottak fel és trágyát szórtak ki az utcára. Hamburg irányában több mint húsz traktorral hajtottak fel az A24-es autópályára, ami súlyos szabálytalanság – számolt be a Berliner Zeitung. 

Egy berlini tűzoltót pedig azért akartak fegyelmi eljárás alá vonni, mert nyíltan ünnepelte a gazdák tiltakozásait, ám miután az országos közvélemény felháborodott a hírre, a főváros belügyi szenátora, Iris Spranger (SPD) visszavonta a kilátásba helyezett büntetést. 

Ursula von der Leyen nyugtatná a kedélyeket 

A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint némi politikai támaszt jelenthet, hogy az Európai Tanács csúcstalálkozóján több uniós vezető kifejezte megértését az EU agrárpolitikája miatt felvetett problémákra, és a kormányok kompromisszumkészségüket jelzik. 

Írország kormánya például a franciaországi ellenzékkel egyetértve bejelentette, hogy ellenzi az EU-Mercosur szabadkereskedelmi megállapodást, amely az aggodalmak szerint az olcsó latin-amerikai mezőgazdasági import által fokozódó árnyomást hozhat. Az agrárium válságáról több uniós állam- és kormányfő tárgyalt szerda este Brüsszelben, és Orbán Viktor magyar miniszterelnök is találkozott a tüntető gazdákkal. 

Emellett, miközben lángolt a feltrágyázott környék, a fő belgiumi gazdálkodó szervezetek képviselőit – a belga és a holland miniszterelnökök nyomására – csütörtökön csendben találkozóra hívta az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen – értesült az Euractiv hírügynökség.

Ursula von der Leyen
Ursula von der Leyen
Kép: AFP, John Thys

A stratégiai megbeszélésen a termelők leginkább a KAP, az EU mezőgazdasági támogatási programja által támasztott környezetvédelmi követelmények módosítását sürgették, illetve erősebb védelmi rendszert kértek az Ukrajnából importált élelmiszerek túlzott beáramlásával szemben. Szó esett az uniós termelők és a partnerországokban működő versenytársak közötti tisztességes kereskedelmi szabályok betartásáról és az árfeszültségek csökkentéséről is. 

Von der Leyen igyekezett nyugtatni a kedélyeket és türelemre intette a tüntetők küldötteit, miközben azt ígérte, az elhangzott problémák szerepelhetnek a bizottság következő üléseinek programjában. Korábban már jelezte, hogy kivételeket tesznek a környezetvédelmi követelmények alól és csökkenteni akarják az ukrán gabonaimport versenyét.