A mezőgazdaság megszorításai miatt feldühödött gazdálkodók után most az országos vonatközlekedésben közreműködő munkavállalók lépnek a szövetségi kormány sarkára Németországban, ahol a vasút történetének leghosszabb ipari vitája zajlik. 

A szövetségi tulajdonú Deutsche Bahn (DB) vonattársaság és az alkalmazottak konfliktusa szerdán új szintre emelkedik: a forgalomirányítók és a mozdonyvezetők ezúttal 136 órás, azaz hatnapos sztrájkkal bénítják meg az ország közlekedését. Ez idő alatt leáll a teherszállítás, nem közlekednek a személyvonatok és rendkívüli menetrend lép érvénybe a magántársaságok útvonalain, felborítva a lakosság, illetve a cégek mindennapjait. 

A mostani akció rekordot képvisel:

legutóbb 2015-ben sztrájkoltak hosszabban a mozdonyvezetők, akkor 127 órára bénították meg az állami DB-t és leányvállalatait.

Ezúttal a teherszállítási sztrájk várhatóan 144 óráig tart majd, ami szintén példátlan.

A 37 ezer tagot számláló mozdonyvezetők szakszervezete (GDL) az ünnepek előtt, illetve januárban már tartott két figyelmeztető leállást és egy háromnapos sztrájkot, ám a jövő hétfő estig tartó munkabeszüntetés minden idők legnagyobb erejű tiltakozása lesz, érintve a Deutsche Bahn, az S-Bahn Berlin és más DB-társaságok járatait. Ez pedig nem csak az utasoknak, hanem a nemzetgazdaságnak is súlyos veszteségeket helyez kilátásba.

Pattanásig feszült idegek, de a kancellár óvatos

A Deutsche Bahn közölte: határozottan elítélik a dolgozók agresszív fellépését, azért is, mert pénteken új ajánlatot nyújtottak be, ám azt a szakszervezet ismét elutasította. A munkáltató szerint a GDL „teljesen felelőtlenül cselekszik”, mert már nem is ülnek tárgyalóasztalhoz a heti 37 órás munkaidőre kínált, 13 százalékos béremelési javaslatra sem. 

A szakszervezet erre úgy reagált, hogy addig nem engednek, amíg a mozdonyvezetők munkaidejének rövidítésén és a fizetések emelésén túl el nem érik, hogy kollektív szerződést tudjanak kötni a diszpécserek számára is.

Ferdinand Dudenhöffer közgazdász professzor szerint az államnak márpedig lépni kell, és a törvényhozásnak felül kellene vizsgálnia a sztrájkjogot, hogy a szakszervezeteknek ne legyen ekkora hatalmuk. 

A költségvetési botrány miatt megtépázott népszerűsége miatt viszont Olaf Scholz kancellár óvatos, és egyelőre nem kíván belekeveredni a vasutas vitába, de bízik abban, hogy a konfliktus gyorsan megoldódik. 

Jelentős pofon a gazdaságnak

Ez a távolságtartás viszont kihúzhatja a gyufát a gazdasági szereplőknél, akik szerint a vasutasok sztrájkja „teljesen aránytalan és túlzó”. 

Johannes Pöttering, az NRW üzleti szövetségeinek vezérigazgatója a Rheinischer Postnak kijelentette: a hatnapos leállással óriási kár éri a gazdaságot, ha az ellátási láncban nem szállítják célba a köztes és késztermékeket, illetve az ingázók nem tudnak eljutni a munkahelyükre. 

A GDL „megalkuvást nem ismerő hozzáállásával” veszélyezteti a szociális partnerség németországi elfogadottságát

– fogalmazott.

A kölni Német Gazdasági Intézet (IW) számításai szerint a sztrájk első napja mintegy 100 millió euróba fog kerülni a nemzetgazdasági kibocsátásban, ez a teher a tiltakozó akció elhúzódásával tovább nő. 

Hamarosan megközelítjük az egymilliárd eurós kárt

– mondta Michael Grömling, az IW közgazdásza.

Home office-ra váltanak a nagy cégek

Az ADAC autóipari szövetség azt jelezte, hogy több nagyvállalatnál a vasúti sztrájk idejére home office-ra váltanak, például a DHL-nél, a Henkelnél és a Vodafone-nál. 

Az autóklub ugyanakkor jelentős forgalmi dugókra számít, például a leverkuseni híd lezárása miatt, ami eleve hatalmas fennakadásokat okoz a Köln környéki csúcsforgalomban. Jelezték, hogy az ingázók menetideje már így is több mint kétszeresére nőtt a környéken, a helyzet pedig most még feszültebbé válhat.

Ha a sztrájk miatt sok vasúti ingázó személygépkocsira vált, fennáll a forgalom leállásának veszélye a kölni autópálya körgyűrűjén, illetve Düsseldorf térségében, míg a Ruhr-vidéken a torlódások súlyosbodhatnak – közölte az ADAC.

Berlinben apokalipszis lehet

A helyzetet súlyosbíthatja, hogy a mozdonyvezetők leállásával egy időben megkezdődik a fővárosi tömegközlekedési vállalat, a Berliner Verkehrsbetriebe (BVG) 16 ezer dolgozója számára is a kollektív alku. 

Elképzelhető, hogy kettős sztrájk lesz, mivel az iparági hírek szerint a berlini metrók, villamosok, buszok üzemeltetőinek körében szintén előfordulhatnak figyelmeztető munkabeszüntetések

– ez pedig a tömegközlekedés teljes összeomlásához vezethet. 

Sőt, ha ingázók százezrei nem jutnának el a munkahelyeikre, a főváros nem tudna tovább működni – figyelmeztet a Berliner Zeitung.

Ez a gazdasági termelés, a közoktatás, az alapvető ellátások átmeneti bénulásán túl amiatt is pikáns, mert a Verdi szakszervezet és a Berlini Munkaadók Szövetségének tárgyalásai eredetileg a munkakörülmények javítása mellett azt is célozza, hogy a létszámhiánnyal küzdő állami tömegközlekedési vállalat munkahelyeit vonzóbbá tegyék a németek számára.