A köztársasági elnök a belügyminiszter javaslatára Albertirsa, Bábolna, Kaba és Nyékládháza számára adományozott városi címet, ezzel július 1-jétől 256-ra bővül a magyar városok listája. Az új városokra egyaránt jellemző, hogy részben regionális foglalkoztatási központok - a kabai cukorgyár vagy a bábolnai mezőgazdasági kombinát mellett megerősödőben vannak az új alapítású helyi termelő és kereskedelmi vállalkozások -, ennek az is jele, hogy ezekben a munkanélküliség nem haladja meg az országos szintet. Az új városok infrastrukturálisan is felkészültek, hisz mindegyik rendelkezik teljes mértékben kiépült úthálózattal, csatornahálózattal, sőt többük saját kábeltelevíziós hálózattal is. Helyben megtalálhatóak az egészségügyi intézmények és a regionális rendőrörsök - ez utóbbiak persze előfeltételei a városi rangnak. A városok számának folyamatos bővülése két okra vezethető vissza: egyrészt a gazdasági szempontból előnyösebb megítélés - a városok jobban vonzzák a befektetőket a már létező infrastrukturális háttér miatt -, másrészt közigazgatási szempontból is előnyösebb helyzetben van egy város, hiszen az EU-ban megnövekszik a kistérségi központok szerepe. Hátrány viszont, hogy a városok nem kapnak a községeket alanyi jogon megillető költségvetési hozzájárulást, sokkal inkább saját forrásokra kell támaszkodniuk.