Kutatások szerint a felnőttekhez hasonlóan a hallgatók 15-22 százalékát veszélyezteti a kiégés világszerte, egy 2019-es hazai vizsgálat szerint pedig a kiégés előfordulásának gyakorisága a felsőoktatási hallgatók –körében már 31,5 százalék. Vagyis a hallgatók közel egyharmada már a munkaerőpiacra lépés pillanatában – komoly pszichológiai problémákkal küzd – mondta az Eduline-nak Karner Orsolya, az ELTE PPK Pszichológiai Intézetének egyetemi adjunktusa, a Mentális Jóllét és Alkalmazott Egészségpszichológia a Felsőoktatásban Kutatócsoport vezetője.

A stressz határozott reakciókban nyilvánul meg, például hiperaktivitásban vagy tenni akarásban, míg a kiégés tehetetlenségérzést vált ki

– magyarázta  a szakember.

A hallgatók a napi 4-8 órát töltenek az intézményekben folyamatos teljesítményhelyzetekben, folyamatos társas alkalmazkodási elvárásoknak kell megfelelniük, hosszú időn keresztül kell intenzíven koncentrálniuk. Mindezek miatt stresszt élnek meg, tartós érzelmi és mentális terhelésnek vannak kitéve

– fejtette ki Karner Orsolya, aki szerint az otthoni tanulás mellett ráadásul kevés idő marad pihenésre, töltődésre.

Ugyanakkor a kiégés önmagában nem önálló diagnosztikus kategória, többféle kifejeződése is lehet – tette hozzá. Ilyen az álmatlansággal, megbetegedési hajlammal is járó emocionális kimerültség, az említett cinizmus mellett bűntudatot, visszahúzódást is hozó dehumanizáció, illetve a személyes hatékonyság csökkenése és a teljesítménnyel való elégedetlenség, a túlterheltség mellett is hiányzó elismerés.

A kiégés valahol annak is szól, hogy a tanulásban, mint tevékenységben fáradt el a hallgató, hiszen 6-7 éves kora óta erről szól az élete, ehhez képest az, hogy új szerepben van, és dolgozik, egy megújulást is jelent, ahol végre a gyakorlatban is használhatja azt, amit eddig csak elméletben tanult

– mutatott rá és hozzátette, szintén meglepő eredmény, hogy összevetve a kiégés mértékét és a tanulmányokkal való haladás ütemét, azoknak magasabb a kiégés-pontszáma, akik a mintatantervhez képest lassabban haladnak.

Az is kiderült:

  • a természettudományi, műszaki és informatikai területeken volt legmagasabb a kiégésről szóló teszt eredménye a hallgatók között, a sporttudományi és egyéb területé pedig a legalacsonyabb.
  • az alapképzésen tanulók szignifikánsan magasabb kiégés pontszámmal rendelkeznek, mint az mesterképzést végző és a PhD-sek,
  • annak pedig, aki nem sportol, szignifikánsabb nagyobb a kiégés pontszáma, mint bárkinek, aki valamilyen gyakorisággal végez rendszeres testmozgást.

A kifejezetten szociálisan szorongókat leszámítva a pandémia a kamaszokra és a fiatal felnőttekre általánosan komoly negatív hatással volt.

Számos kutatás hívja fel a figyelmünket arra, hogy a pandémia és az ezzel együtt járó korlátozások és társadalmi változások különösen súlyosan érintették a hallgatókat. A mentális problémák előfordulása a fiatal felnőttek körében is megnőtt az utóbbi időszakban – emelte ki a szakember.

Az adatok szerint ugyanis a koronavírus időszaka alatt és után érzékelhetően megszaporodtak a kritikusabb, súlyosabb problémák az egyetemi tanácsadókban dolgozó kollégák és a nemzetközi hallgatókkal foglalkozó adminisztratív munkatársak és oktatók jelzései alapján – tette hozzá.

A magyar egyetemek nincsenek rossz helyen a világranglistán

Az Academic Ranking of World Universities (ARWU) 2023-as világrangsorában több magyar egyetemet is feltüntettek, az ELTE lett a legjobb hazai egyetem. Bővebben >>>