A törvény a tőzsdék s a befektetési és árutőzsdei szolgáltatók, illetve az elszámolóház tevékenységét szabályozza, mivel a felvásárlási szabályokat már júliusban módosították. Szemben a korábbi gyakorlattal, az áru- és értéktőzsdékre ezentúl egységes szabályozás vonatkozik. A legfontosabb változás, hogy a korábbi, sui generis (külön törvénnyel, de nem társasági formában létrehozott, önszabályozó és nem adózó) tőzsdék helyett 2003 végéig minden tőzsdének rt.-vé kell átalakulnia. (A BÉT ezt valószínűleg már a 2002. tavaszi rendes közgyűlésén megteszi.) A tőzsdék - ez a kormányzat némi nagyvonalúságát jelzi - 2006 végéig mentesek lesznek a társasági adó alól. Ennek gyakorlati jelentősége abban áll, hogy a két tőzsde így adómentesen értékelheti fel a Kelerben lévő 25-25 százalékos pakettjét. (A BÉT elképzelései szerint a felértékelés alapja valószínűleg a Keler Rt. saját tőkéje - 2000 végén 9,6 milliárd forint - lesz.) A tőzsdében való tulajdonszerzést a kormány-előterjesztés a BÉT szándékaitól eltérően szabályozza: 10 százaléknál nagyobb tulajdonrészt tőzsdében senki sem szerezhet, és az 5 százalékos határ átlépéséhez, illetve a 10 százalék eléréséhez is felügyeleti engedély szükséges. Be kell jelenteni a csökkenést is. A tőzsde az utolsó pillanatig reménykedett abban, hogy a 10 százalékos korlátot sikerül visszavonatni, de a kormányzat fontos érdeknek tartotta a tőzsdéknek felvásárlás elleni adminisztratív védelmét. Emiatt a cross-membership, vagyis a kölcsönös tőzsdetagság törvényben biztosított lehetőségét sem lehet majd kihasználni, a közép-európai tőzsdéknek éppen a magyar pénzügyminiszter által felvetett fúziója (a gondolat Prágában és Varsóban nemigen talált visszhangra) egyenesen a törvény módosítását igényelné. Külföldi befektetési szolgáltatók mindazonáltal 2002 januárjától kaphatnak kereskedési jogot a BÉT-en. A befektetési szolgáltatókra vonatkozó szabályok a korábbiaknál részletezőbbek lesznek, a törvény kiterjed néhány olyan, külföldön jól ismert, Magyarországon is polgárjogot nyerő fogalomra, mint a nominee (letétkezelő), az értékpapír-kölcsönzés, a nettóelvű elszámolás. Megnő a befektetési szolgáltatók tőkekövetelménye. A bizományosi tevékenységhez az eddigi 20 helyett 50 milliós, a saját számláshoz az eddigi 100 helyett 200 milliós saját tőke szükséges. (A befektetési társaságok 1 milliárdos küszöbértéke nem változik.) A „feltőkésítésre" 2003 végéig van idejük a brókercégeknek. Egységesítik a letéti számla vezetésére vonatkozó szabályokat mind a fizikai, mind a dematerializált papírok esetén. Új kibocsátás egyébként a jövőben már csak dematerializált formában valósulhat meg, a meglevő sorozatokat is át kell alakítani legkésőbb 2004 végéig. A tőkepiaci törvény elfogadásával hatályukat vesztik a még a nyolcvanas években született, majd többször módosított PM-rendeletek a kötvények és más értékpapírok kibocsátásáról. A kibocsátásról szóló rész az eddigi gyakorlattal szemben azt szabályozza, hogy mi számít zárt kibocsátásnak, és ami nem fér bele a meghatározásba, az tekintendő engedélyköteles nyilvános emissziónak. A törvényalkotók alkalmazkodnak a való élethez, ez azon is lemérhető, hogy az 1996-os épt. egyik sokat vitatott, de a vártnál jóval kisebb jelentőségű rendelkezése, a 200 millió forintot meghaladó nyilvános kibocsátásokra vonatkozó tőzsdei bevezetési kényszer megszűnik. (Kiderült, hogy erőszakkal nem lehet a tőzsdére terelni a cégeket, az így bevezetett papírok zöme vagy kikerült azóta, vagy csak jelképes a likviditása, mint a Démászon kívül az összes többi áramrészvénynek.) Enyhítést jelenthet a kibocsátók számára az is, hogy az eddigi két országos napilap helyett közleményeiket csak egy lapban és a nyomtatott vagy - ez az újdonság - elektronikus „hivatalos" sajtóban kell megjelentetniük. A befektetők számára a biztonsági garanciák és a befektetővédelmi alap hatókörének és pénzügyi lehetőségeinek bővítése jelenthet kedvező változásokat. K. G. T.