A hazai bankrendszer továbbra is stabil, több tavasszal azonosított kockázat is mérséklődött az elmúlt időszakban. A sokkellenálló-képességet a kiugróan magas jövedelmezőség, a bőséges likviditás, a megfelelő tőkeellátottság és a hitelportfóliók jó minősége is erősíti – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss jelentéséből.

A sajáttőke-arányos megtérülést volatilis és egyedi tételek is támogatták, az ezek kiszűrésével számított jövedelmezőség 2023 végén elérhette csúcspontját.

A globális trendekkel összhangban a hazai kereskedelmiingatlan-hitelezéssel kapcsolatos kockázatok továbbra is kiemelt figyelmet érdemelnek. A bankok tipikusan felfelé módosították a projekthitelek fedezeteinek értékét a tavalyi évben, mindez a piaci folyamatokkal ellentétes A projekthitel-állomány – a szavataló tőke arányában – jelenleg moderált (37 százalék) összehasonlítva a 2008-as válság idején mérttel (73 százalék).

Nagy az eltérés

2024 első félévének végén a háztartási és vállalati hitelállomány növekedése elmaradt a korábbi évek adataitól. A hitelpiacot 2022 óta kettősség jellemzi: a háztartási hitelezés jelentősen élénkült, a vállalati hiteldinamika a visszafogott hitelkereslet miatt tovább lassult – mondta a jegybank sajtótájékoztatóján Fellner Zita vezető közgazdasági elemző.

A devizaalapú és rövid lejáratú hitelek iránti kereslet növekszik, míg a forinthitelek és a hosszú lejáratú kölcsönök iránti kereslet egyre inkább csökken a vállalati szektorban. A beruházási hiteleknél még előretekintve sem várható érdemi élénkülés.

2024-re a vállalati hitelállomány 3 százalékos növekedését várja a jegybank, később ez a tendencia emelkedhet a gazdasági környezet (alacsonyabb infláció, csökkenő kamatszint) miatt. Itt korlátozó tényező lehet a magas felhalmozott likvideszköz-állomány. Az élénkülő kereslet a devizahiteleknél jelenhet meg, míg a forinthitelek és rövid lejáratú kölcsönök kereslete változatlan maradhat 2025 első negyedévének végéig. Eközben sajnos a hosszú lejáratú hiteleknél változatlanul alacsony maradhat a kereslet.

Felpörgött a lakosság

A háztartási hitelezésnél folyamatos javulás látszik a számokban, a fogyasztói bizalom javult, a hitelfeltételek is megfelelőek. Régiós összehasonlításban is magasa ütemben nő a lakossági hitelezés, a jegybank adatai szerint idén szeptemberben éves szinten 7,9 százalékos volt a bővülés. Ebben az uniós rangsorban tehát nem vagyunk utolsók, az EU-ban ugyanis mindössze 0,9 százalékos volt ez emelkedés, az eurózónában pedig 0,6 százalék.

Kapcsolódó

Éves összevetésben 2,5-szeresére nőtt a hitelfelvételek száma, mind az ügyfelek száma, mind az érték emelkedett. A családi otthonteremtési kedvezmény (csok) plusz a lakáshitel-kibocsátás ötödéért volt felelős. Egyre kevésbé jellemző egyébként az a magatartás, hogy piaci hitellel egészítik ki a támogatott konstrukciókat a lakosság.

A háztartási hitelszerződések kétharmada gyermektelen ügyfelekhez kapcsolódott. Többségében fiatalabb és alacsonyabb jövedelműek az adózók, náluk érthető okokból a jövedelemarányos törlesztési mutató (jtm) és hitelfedezeti mutató (hfm) is magasabb a szokásosnál. Az MNB ezt nem tartja kockázatosnak.

A lakáshitelezés élénkülése természetesen a lakáspiaci tranzakciók számát is növelte, éves összevetésben egyharmadával növekedett. A hitel segítségével megvalósuló adásvételek aránya 27-ről 37 százalékra emelkedett 2023 második negyedévéről 2024 második negyedévére.

Egyenlőtlen vagyon, az ingatlanpiacra áramolhat a pénz

Az önkéntes nyugdíjpénztárak (önyp) átlagos számlaegyenlege 2 millió forint, a vagyon eloszlása azonban nagyon egyenlőtlen. Ez a nagy szórás hasonló a pénzügyi helyzetben fennálló különbségekhez, erről részletesen írtunk korábbi cikkünkben.

A 41 évnél fiatalabb tagok aránya és megtakarítása is alacsony, ami önerő biztosítására nem elegendő. A kormány várakozása alapján az önyp-vagyon 14 százaléka áramolhat a lakáspiacra, ez értékben 300 milliárd forint. A jegybank szerint a felhasználhatóságban nagyobb szerepe lehet a felújításnak.

A Prémium Magyar Állampapírokból (PMÁP) érdemi források áramolhatnak a lakáspiacra. A lejáró állampapírok jövő március és 2026. július között 3 ezer milliárd forint áramolhat ki. Természetesen a felhasználás nem kizárólag a lakáspiacra áramolhat, a nagyobb költések között szerepelhet például a gépjármű-vásárlás is az ingatlan mellett – hangsúlyozta Nagy Tamás, az MNB pénzügyi rendszer elemzése igazgatóság vezetője.

Az önkéntes thm-plafon jelentősen szűkítette a lakáshitelek árazási tartományát. A javuló fogyasztó bizalom miatt egyébként a rendkívül alacsony 2023-as szintről szinte minden hiteltermék esetén tudott növekedni az új folyósítás a fogyasztási hiteleknél.

A bankrendszer hitelezési kapacitásai bőségesek, hitelkínálati korlátok nem azonosíthatók. A stresszteszt alapján a szektor egy súlyos sokk bekövetkezése esetén is teljesítené a likviditási- és a tőkemegfelelésre vonatkozó szabályozói követelményeket – derül ki a jegybank novemberi pénzügyi stabilitási jelentéséből.