Viszonylag stabil a kávé fogyasztói ára a boltokban: a KSH ármonitoringja szerint 2017 januárjában még 681 forint volt egy 200-250 grammos kiszerelés, míg idén augusztusban 718 forint. Igazán nagy ingadozások a világpiacon sem voltak, mivel négy éve januárban 1,5 dollár környékén mozgott a fontonkénti ár, addig idén júniusban is nagyjából 1,5 dollár volt az árfolyam. Közben hiába 2018 és 2021 között az 1,3-0,9 dolláros sávba az árfolyam a határidős piacokon, se olcsóbb, se drágább nem lett a termék.
Ennek részben az az oka, hogy a kávé egy könnyen és jól tartósítható árucikk, tehát jól lehetett készletezni a termést a pörkölés után, másrészt mivel inkább árcsökkenés jellemezte a piacot, a fogyasztói árak maradtak a korábbi magasabb szinteken, miközben javult a kávéértékesítéssel foglalkozó cégek jövedelmezősége.
A koronavírus-járvány tavaly még szokatlan irányváltást okozott a piacon: az épp emelkedő trend a készlethiányok mellett is bezuhant, amit részben az magyaráz, hogy az emberek bezárva az otthonaikba nem jártak kávézókba, ami csökkentette a keresletet.
Ha pedig valaki az elmúlt nyáron ment egy kávézóba, akkor már magasabb árakkal találkozott. Viszont ezt sem a készletmennyiség és a kereslet-kínálat dichotómia határozta meg, hanem egyrészt a világon mindenhol megugró infláció, másrészt pedig az, hogy a vendéglátásban munkaerőhiány jelentkezett, így a bérek is megjelentek egy eszpresszó árában.
Eddig nem így volt, most így lesz
Most viszont mégis érdemes arról beszélni, hogy a következő hónapokban drágább lesz egy csomag a boltokban. A készlethiány állandósult, a logisztikai problémák egyre erősebbek az olyan országokban, mint Brazília és Vietnam, ahol a járvány berobbant. Mindez pedig a piaci logika alapján beszivárog a késztermékek árába is, a közel múlt eseményei alapján ez kivédhetetlen.
A tartós aszály, majd a két júliusi fagy kiütötte a brazil kávétermesztést, ami a népszerű arabica bab nagykereskedelmi árát azonnal több mint 2 dollárra emelte kilónként. A fagy jelentősen befolyásolja a 2022-23-as termést - mondta az AP-nek Carlos Mera, a Rabobank kávépiacokért felelős elemzője. A szakértő szerint ezt csak tetézi, hogy a Covid 19 miatt az ellátási láncban is fennakadások vannak az országban, míg a szállító konténerek hiánya globálisan emeli a logisztikai költségeket. Azóta pedig a legtöbb kávétermő piacon a munkaerőhiány és más termelési zavarok is megjelentek. Ha ehhez hozzávesszük a gyakorlatilag mindenre kiható infláció hatásokat, akkor a kávéfogyasztók számára még keserűbb lesz egy csésze.
"Ez példátlan" - mondta Alexis Rubinstein, a StoneX Group árutőzsdei brókercég kávé- és kakaó-kereskedelemért felelős elemzője. "Ilyen tökéletes vihar még soha nem volt [a piacok]. Általában csak a kereslet-kínálat forgatókönyve határozta meg az árakat. Soha nem volt még dolgunk a kereslet-kínálati problémával, amihez még hozzájön egy logisztikai probléma, egy munkaügyi probléma és egy globális járvány" - tette hozzá.
Mekkora drágulás jöhet
Noha nehéz meghatározni a brazíliai terméskiesés nagyságát, Carlos Mera szerint a becslések alapján 2 és 6 millió zsák közé teszi a kávétermelés visszaesését. Mivel az ország a világ legnagyobb arabica-termelője, a világszerte értékesített kávé nagy része, 12 százaléka eshet ki a piacról. A kisebb kínálat szinte mindig magasabb árakat jelent.
Grace Wood, az IBISWorld piackutató cég iparági elemzője szerint, ha a fogyasztók nem is látják a kávé árának emelkedését az idei év végéig, 2022-ben szinte biztosan tapasztalják majd a boltokban, mivel az egy főre jutó kereslet várhatóan növekedni fog.
"Ez csak hozzájárul a kereslet növekedéséhez, ami tovább növeli majd az ellátási problémákat, és megnehezíti a már most is ellátási problémákkal küzdő feldolgozók helyzetét" - mondta Wood.
Mera szerint azok az emberek, akik az élelmiszerboltban vásárolnak kávébabot, valószínűleg érezhetőbb áremelkedést fognak tapasztalni, mivel a polcon lévő zacskó árának körülbelül a fele kizárólag magából a kávébabból származik. Hozzátette, hogy a nagy kávézókban azonban a kávébab ára csak körülbelül 5 százalékát teszi ki egy csésze kávé árának, így a kávézóláncoknak "nem biztos, hogy azonnal át kell vinniük az emeléseket".
Apró reményfoszlányok
Ahogy azt a cikk elején már említettük, a magasabb kávéárak önmagukban nem jelentenek garanciát arra, hogy az emberek kedvenc kávézóiban is emelkedni fognak az árak. A sérült brazíliai termés betakarításáig még több mint egy év van hátra, így még rengeteg idő van arra, hogy számos tényező megváltozzon, ami az árupiacokra kihathat.
Hagyományosan a magasabb árak a nemzetközi piacon gyakran ösztönözhetik a termelést - a gazdáknak több pénzük lesz a termésbe fektetni -, és ha több kávé van a piacon, az árak visszahúzódnak. Ez azonban attól is függ, hogy a nagy pörkölők elegendő kávébabot halmoztak-e fel, hogy átvészeljék, bármeddig is maradnak az árak magasan.
A Starbucks, a világ legnagyobb kávékereskedője azt sugallta, hogy Brazília alacsonyabb termelése miatt nem kell emelnie az árait. Az arabica árának megugrása idején a befektetőkkel folytatott telefonbeszélgetésen a seattle-i székhelyű kávézólánc elnök-vezérigazgatója, Kevin Johnson elmondta, hogy vállalatának 14 hónapnyi készlete van, ami szerinte elegendő lesz 2021-ig és a 2022-es pénzügyi év nagy részéig.
Csakhogy az Egyesült Államokban a válság után annyira erős a munkaerőhiány, hogy még a McDonald's-okban is csak emelt órabérrel lehet dolgozókat találni. A dolgozókért folyó harc miatt mindenhol áremelés készül, ezért a kávézókat is szép lassan eléri. A meglévő munkaerő megtartását pedig nehezíti, hogy a vendéglátás az elmúlt másfél év lezárásai miatt nem tette vonzóvá a területet, mert a legkevésbé tűnik biztonságos munkahelynek. Tehát a béremelések egyre gyakoribbak, hogy megelőzzék a felmondásokat, pályaváltásokat.
Ha pedig ez nem elég, akkor az infláció is béremelésre készteti a munkáltatókat: augusztusban az Egyesült Államokban 5,2 százalékos volt az áremelkedés, Magyarországon a fogyasztói árak átlagosan 4,9 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Az élelmiszerek ára 3,7, ezen belül az étolajé 30,6, a munkahelyi étkezésé 9,2, a margariné 9,1, a baromfihúsé 8,9, a liszté 8,2, a büféáruké 7,2, az éttermi étkezésé 7 százalékkal emelkedett.
Tehát az USA-ban és itthon - de az eurózóna legtöbb országában is - várhatóan az infláció és a munkaerőhiány miatti béremelés okozta költségnövekedést is be kell építeni a dolgozók fizetésébe. Ez pedig minden egyes kávézóban rendelt espresso árában is jelentkezik. Akár már most, a kávé világnapján.
Tájékoztatás
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!
Gazdasági hírek azonnal, egy érintéssel
Töltse le az Economx app-ot, hogy mindig időben értesülhessen a gazdasági és pénzügyi világ eseményeiről!
Kérjen értesítést a legfontosabb hírekről!
Legolvasottabb

Itt a nagy tej trükk: még hogy árrésstop!
Nem semmi, megtriplázta a pénzét, aki év elején ide fektetett be

Orbán Viktorig jutott az NB I-es focisták 6 milliós fizetésének híre, elképesztő a kormányzati reakció

Minden jel arra mutat, hogy külföldi bankokba menekítik a magyarok a devizájukat – valamit tudhatnak

Rábólintottak az egészségügyi dolgozók monitorozására

Aki nyugdíjat akar, meneküljön, nem lesz ez így jó

Megrohamozták a kereskedőket: mindenki ebbe akarja fektetni a vagyonát

Bukott az érinthetetlen ingatlankirály, 60 milliárd forintot vasalna be rajta az adóhatóság

Rejtélyes Mercedes került fel a világhálóra, titok lappang körülötte
