A D-vitamin pótlása Magyarországon az őszi-téli időszakban, október és március között a legfontosabb, hiszen ilyenkor a napsütéses órák számának csökkenése miatt szervezetünk nem jut hozzá a szükséges napi mennyiséghez, és a D-vitaminszint rövid idő alatt a normál tartományként meghatározott 75 nm/l érték alá eshet. 

Több tanulmány is boncolgatta már azt a felvetést, mi szerint a D-vitaminhiány kifejezetten a szívelégtelenség, a stroke, és további szív- és érrendszeri betegségek kockázati tényezője. Egy néhány éve készült, több mint 850 ezer ember adataira épülő analízis is megerősítette ezt, megállapítva: a D-vitaminhiány súlyosságával arányosan nő a halálozás kockázata - derül ki a Well közleményéből.

Kapcsolódó

A kutatás eredményei szerint, a D3-vitamin vitaminhiány pótlására való alkalmazása a szív- és érrendszeri halálozás kockázatát 60, a tumoros halálozásét 59 minden egyéb eredetű halálozásét pedig 49 százalékkal csökkentette. Egyes kutatások szerint az alacsony D-vitaminszint olyan folyamatokat indít el a szervezetben, amelyek fogékonnyá tesznek az érelmeszesedés, ezáltal pedig a magas vérnyomás kialakulására, megduplázva a szívinfarktus és a stroke kockázatát. Azt egyelőre nem sikerült bizonyítani, hogy a D-vitamin pótlása már kialakult betegségek esetén javít-e a kórállapoton, vagy csökkenti-e a halálozás rizikóját, erre az összefüggésre a következő évek klinikai vizsgálatai adnak majd választ.

A D-vitamin szerepe

A D-vitamin 80 százaléka napfény hatására termelődik az emberi szervezetben, 10-20 százaléka pedig kiegyensúlyozott táplálkozással biztosítható, de legtöbb esetben ezek nem elegendők az ideális szint eléréséhez, ezért kezelőorvos javaslata alapján alkalmazott készítményekkel való pótlásra van szükség. A D-vitamin elsődleges feladata az erős csontok és fogak kialakítása, de rendkívül fontos szerepet játszik az immunrendszer erősítésében, az idegrendszer, a szív- és érrendszer egészségében, valamint az inzulinszint szabályozásában is. 

 A Semmelweis egyetem korábbi felmérése szerint a felnőtt magyar lakosság 95 százaléka szenved valamilyen mértékben a D-vitamin hiányától. Ez számos civilizációs betegség, például daganatos megbetegedések, magas vérnyomás, meddőség, asztma, szív- és érrendszeri betegségek, agyvérzés, sőt felnőttek esetében a 2-es típusú cukorbetegség és a túlsúly kialakulásának kockázatát, valamint a depresszióra való hajlamot is megnöveli, és mintegy 60 százalékkal csökkenti a koncentrálóképességet.

A D-vitamin adagolására vonatkozó ajánlást hamarosan frissíti a szakma, de általánosságban elmondható, hogy a javasolt adag közel tízszeresére emelkedett az elmúlt évtizedekben. Hazánkban a D-vitamin ajánlott napi bevitele a 2016-ban elfogadott orvosi konszenzus alapján csecsemőknek 400-1000 NE, 1 és 6 éves kor közötti gyermekeknek 600-1000 NE, 6 éves kor fölött 600-1000 NE, serdülőkorban 800-1000 NE, felnőtteknek 1500–2000 NE, terhes nőknek pedig szintén 1500–2000 NE.