4,9 százalékos növekedést vártak az elemzők, de sikerült ezt is túlszárnyalni: 5,2 százalékos volt az USA gazdaságának növekedése a harmadik negyedévben az előző év hasonló időszakával összehasonlítva. A hatalmas növekedésben nem kis mértékben a kormányzati költekezésnek is szerepe volt, de a befektetések volumene is nagyobb lett a vártnál.

Jó kombináció, óvatos kamatpolitika

A lakossági fogyasztás a várt 4 százalék helyett 3,6 százalékkal bővült, így túlfűtöttségről, bérnyomási hatásról kevésbé kell tartani. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed fél attól, hogy noha az infláció szépen csökken, az erős növekedés a gazdaság túlfűtöttségéhez, de legalábbis az inflációs hatások újbóli megjelenéséhez vezethet. Ennek eddig nem mutatkozott nyoma, tulajdonképpen a csökkenő infláció és a dübörgő gazdaság a lehető legjobb kombináció, mindazáltal a Fed vélhetően óvatos megközelítést alkalmaz továbbra is a monetáris politikában.

Kamatot talán nem emelnek, ugyanakkor a kamatcsökkentési ciklus megkezdését nem fogják elkapkodni, jó eséllyel csak jövő év vége felé fontolják meg komolyabban a kérdést. Európában, ahol az infláció csökkenését sokkal kisebb gazdasági növekedés kíséri, sőt, Németországban egyenesen recesszió  jelei mutatkoznak, nő az esélye a korábbi kamatcsökkentésnek, így a dollár javára az euróhoz képest meglévő közel másfél százalékos különbség átmenetileg tovább növekedhet.

Csökkenő hosszabb hozamok

Ennek hatására elvileg erősödhetne a dollár, hisz vonzóbbá válhatnak a dollárkamatok, de ez csak nagyon rövid távra érvényes, hisz a jegybanki alapkamat jellemzően egynapos betéti lehetőséget jelent a bankoknak a jegybanknál. A hosszabb kockázatmentes befektetés, a 10 éves amerikai állampapír hozama az utóbbi időben nagyot csökkent (5-ről 4,28 százalékra), így csökkent a dollár hosszabb hozamtöbblete.

A periféria lett a sztár

Kétségtelen, hogy közben az európai 10 éves hozamok is csökkentek, de kisebb mértékben, miután eleve alacsonyabbak voltak. Érdekesség viszont, hogy a mediterrán országok kötvényei lettek a sztárok, alacsonyabb hozammal a nagy kereslet miatt, miután a nagyjából 10 éve pénzügyi mentésre szoruló országcsoport gazdasági helyzete most stabilabb, mint a központi, nagy gazdaságoké.

A német hozam ugyan 2,42 százalékkal a legalacsonyabb, de nagyot csökkent a különbség: a görög hozam 3,6 százalék, az olasz kevéssel 4 százalék fölött áll. Az osztrák és a francia szint 3 százalék, nem is sokkal kevesebb, mint a görög, és ez nem véletlen: Görögország jelezte, hogy egyes hiteleit előtörleszti, vagyis hamarabb fizet, mint hogy ezek lejárnának.