Jelenleg egy a sztratoszférában tanyázó északi-sarki állandó ciklon (polar vortex) határozza meg a Föld északi féltekéjének időjárását, amely közel negyven éve nem volt olyan erős, mint most - derül ki a severe-weather.eu időjárási portál cikkéből.

Minden év novembere és decembere az az időszak, amikor az északi-sarki állandó ciklon eléri a maximális intenzitását. A nappalok rövidülnek, ezért az Északi-sark feletti levegő hűl, következésképpen csökken a légnyomása. Ha ebben az időszakban a polar vortex intenzitása erősödik, akkor nagyon valószínű, hogy egy pozitív NAO index alakul ki, ami langyosabb időjárást eredményez.

Kapcsolódó

A NAO (North Atlantic Oscillation) az izlandi ciklontevékenység és az azori anticiklonrendszer központjai közti nyomáskülönbséget fejezi ki. Amikor a NAO pozitív, akkor mind az izlandi ciklontevékenység, mind az azori-szigeteki anticiklon jól fejlett, ami a nyugati széljárásnak kedvez. Így Magyarország nyugati irányból, az óceán felől enyhe, nedves légtömeget kap, azaz enyhe télre számíthatunk. A nyugat-kelet irányú létmozgás, nem kedvez az észak-déli hidegleszakadásoknak és ezáltal a mediterrán ciklonok képződésének sem.

A kérdés ezek után az, hogy meddig tarthat ki ez a kedvező helyzet. Az időjárási anomáliák jelenlegi rendelkezésre álló prognózisaiból az derült ki, hogy Eurázsia felett erős pozitív, míg a Csendes-óceán déli része felett alacsony nyomás alakul ki, ami kedvez a sztratoszférába irányuló, felfelé tartó energiahullámoknak. Ha ez elég hosszú ideig kitart, akkor nő az esélye az úgynevezett SSW eseménynek (sudden stratospheric warming), azaz annak, hogy rövid idő alatt számottevően emelkedjen a sztratoszféra levegőjének hőmérséklete.

Ez kiütheti a polar vortexet, ami január-februárban hidegebb telet hozhat az USA-ba és Európába. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a hosszú távú előrejelzés az, hogy az egész tél viszonylag enyhe lesz, ugyanis az SSW-nek elég hosszú ideig kell tartania, hogy elrontsa az időjárást.