Hszi Csin-ping kínai elnök kormánya talán legmerészebb felajánlását még 2017-ben tette, amikor 100 millió dollárt (közel 38,6 milliárd forint) ajánlott fel arra, hogy a washingtoni Nemzeti Arborétumban egy díszes kínai kertet húzhassanak föl. A templomokból, pavilonokból és hatalmas hófehér pagodából álló tervezet kellően lázba hozta a helyi tisztviselőket, de az FBI nyomozói még az építkezés megkezdése előtt csendben megölték a projektet.

Tették ezt azért, mert több riasztó jelre is bukkantak amint megkezdték a gyanús felajánlás vizsgálatát. A legfenyegetőbb ezek közül a pagoda elhelyezkedése volt, ami Washington DC egyik legmagasabb pontján épült volna fel, mindössze két mérföldre az amerikai Capitoliumtól, ahonnan a megfelelő eszközökkel tökéletesen figyelhették volna  az amerikai törvényhozás kommunikációját.

Különösen szembetűnő volt az, hogy a kínai kormány állítólag előre kérte, hogy a pagoda megépítéséhez használt anyagokat olyan diplomáciai tasakokban hozhassák be, amelyeket az amerikai vámhatóságok nem vizsgálhatnának meg - derül ki a CNN tényfeltáró cikkéből, melyben több mint egy tucat, a nyomozással korábban vagy jelenleg is foglalkozó, nevük elhallgatását kérő tisztviselőt hallgattak meg.

Állandósult kísérletek

A leállított pagoda projekt esete azonban csupán az egyike azoknak az elmúlt évtizedben folytatott nyomozásoknak, amiket az FBI (Szövetségi Nyomozó Iroda) és más kémelhárítással is foglalkozó szövetségi ügynökségek folytattak a kínai hírszerzés ellen.

Christopher Wray FBI igazgató korábban azt nyilatkozta, hogy körülbelül 12 óránként indítanak nyomozásokat hasonló ügyekben, és jelenleg 2000 ilyen van folyamatban, nem számítva azokat a kiberrablásokat, amelyekkel több amerikai adataihoz sikerült hozzáférniük, mint minden más nemzetnek együttvéve.

2017 óta rendszeres vizsgálatokat folytattak kritikus infrastruktúrák közelében történő kínai földvásárlások ügyében, bezártak egy magas rangú regionális konzulátust Houstonban, ami a nyomozók szerint a kínai hírszerzés melegágyaként funkcionált az USA-ban, és gátat szabtak azoknak az eszköztelepítéseknek, amik katonai és egyéb érzékeny kormányzati létesítmények kommunikációjába nyújthatott volna betekintést a kínaiaknak.

Láthatatlan megbízatás

Ez utóbbi a fókusza a friss FBI szivárogtatásnak, mivel jelenleg is rengeteg Huawei által gyártott berendezés található az USA elhagyatottabb középnyugati területein található katonai bázisok körül - egyes esetekben akár félkilométeres távolságon belül is - ahol többszáz nukleáris robbanófejjel fölszerelt, interkontinentális rakéta indítósilója is található.

Az FBI szerint a telepített eszközök minden kétséget kizáróan képesek lehetnek a védelmi minisztérium titkosított hullámhosszainak figyelésére és rögzítésére, de akár azok megzavarására is, ami kifejezetten aggasztó az ország nukleáris arzenálját felügyelő stratégiai parancsnokság esetében.

Múzeummá alakított hidegháborús Minuteman II-es rakéta támaszpont.
Múzeummá alakított hidegháborús Minuteman II-es rakéta támaszpont.

A kínai eszközöknek állítólag úgy sikerült beszivárogni a térségbe, hogy a helyi lefedettséget biztosító kisebb telekommunikációs vállalatoknak a Kínai Kommunista Párt ellenőrzése alá tartozó Huawei szokatlanul olcsón kínált felszerelést tornyaikhoz, még a 3G elterjedésének idején.

A nyomozásokat itt is gazdasági szempontok alapján kezdték meg, a nevét vállaló John Lenkart kínai kémelhárításért felelős volt FBI tiszt szerint ugyanis a beruházások területi elhelyezkedéséből, és azok anyagi logikátlansága nagyon szolid támpontokat biztosítottak.

A kínai kormány persze tagadja, hogy bármilyen hírszerzési tevékenységet végezne az államokban, és a Huawei is azzal védekezik, hogy exportált eszközeik mind átmentek az FCC (Szövetségi Kommunikációs Bizottság) vizsgálatán, de ez a CNN informátorai szerint nem jelent semmit.

Ugyan különösen nehéz bizonyítani az ilyennemű adatrablásokat, az nem kérdés, hogy a megfelelő parancs beérkezése után, az eszköz a katonaság által használt frekvenciákat is fogni tudná, innentől pedig már csak a kínai szakemberek tudásán múlik, hogy mit tudnak azokkal valóban kezdeni.

Vitatott kezelés

Az ilyen és ehhez hasonló esetekre irányuló vizsgálatok sokáig olyan titokban zajlottak, hogy a politikai döntéshozók sem voltak tisztába a kínai fenyegetés közelségével. A transzparencia hiánya nem csak bennük, hanem a potenciálisan kihasznált szolgáltatókban is kétségeket keltett, és közvetlen bizonyíték híján egyesek komolyan megkérdőjelezik, hogy a vizsgálatokat milyen mértékben befolyásolja egy vélt vagy valós idegenellenesség a szervek részéről.

A probléma leginkább azzal van, hogy még ha az eszközök teljes szétszedésével és visszafejtésével igazolni is tudnák a kapacitást, a szándék nem feltétlen bizonyítható, és a kisebb távközlési szolgáltatóknak hatalmas anyagi költséget jelent a telepített felszerelés lecserélése.

Bár 2019-ben egy közel kétmilliárd dolláros (736 ezermilliárd forint) alap létrehozását is elrendelték a szolgáltatók kárpótlására, mostanra úgy tűnik ez a költségek alig 40 százalékát fedezné, és többségük ez idáig csak a híradókból hallhatott a kémelhárítás által elvárt "rip and replace" (kitép és lecserél) irányelvről.

A "rip and replace" a mai napig megosztja a döntéshozókat, így a korábban említett Lenkart szerint például a felmerülő stratégiai kockázat fényében túlságosan direkt és hatékonyságában korlátolt megoldás volna, azonban a vizsgálatok felszínre kerülésével egyre harciasabbá válik az amerikai vezetés.

A valódi vitadöntő szempont az lehet, hogy a döntéshozók milyen szereplőként akarják kezelni Kínát. A Georgetown Egyetem Biztonsági és Feltörekvő Technológiákkal foglalkozó központjának vezető munkatársa, Anna Puglisi szerint

...ha semleges szereplőként kezeljük Kínát, akkor valóban őrültségnek tűnik minden fa mögött összeesküvést látni [...] Kína azonban politikájával és tetteivel is megmutatta, hogy nem semleges szereplő.