Liz Truss brit miniszterelnök le akarja zárni a brexittel kapcsolatos legélesebb vitát, Észak-Írország státuszával kapcsolatos konfliktust az EU-val a nagypénteki egyezmény megkötésének 25. évfordulójáig, azaz jövő húsvétig – írja a Financial Times. Az ügy feszültséget okoz a londoni és a washingtoni kormány között, részben azért, mert Joe Biden, az USA elnöke ír felmenőkkel is rendelkezik, ezért szívén viseli a katolikus és protestáns ír közösség közti véres összecsapásoknak véget vető megállapodást.

A nagypénteki egyezmény kulcsfontosságú része, hogy az Észak-Írország és az Ír Köztársaság közti határ jelképes. Ennek az a feltétele, hogy a két ország azonos vámrezsimbe és gazdasági szabályozási rendszerbe tartozzon. A brexit után ezt úgy kívánta fenntartani az Egyesült Királyság és az Európai Unió, hogy 2019 őszén megállapodtak Észak-Írország kettős státuszáról. E szerint Észak-Írország az egységes európai piac része maradt, míg Nagy-Britannia önálló szabályozási rezsimbe került.

Vámhatár keletkezett

Emiatt a Nagy-Britanniából Észak-Írországba tartó árukat vám- és szabályellenőrzésnek kell alávetni, amit a megállapodás szerint a brit hatóságoknak kellene elvégezniük az EU megbízásából Nagy-Britannia kikötőiben. Ez az úgynevezett északír protokoll, amit az előző brit kormány nem élesített, két okra hivatkozva. Az egyik, hogy az ellenőrzés túl bonyolult, lelassítja, és ezzel ellehetetleníteni a kereskedelmet. A másik, hogy az Egyesült Királyságon belül az Ír-tengeren de facto vámhatár jön létre, ami elfogadhatatlanul sérti az ország szuverenitását.

Boris Johnson kormánya olyan magasról tett a nemzetközi egyezményre, amit ő maga írt alá, hogy idén tavasszal beterjesztett a parlament elé egy törvényjavaslatot, amely szerint a brit kormány döntései, például adókedvezményei minden további nélkül érvényesek lennének Észak-Írországban is. Ez érdekes helyzetet teremtene, hiszen egyszerre lennének érvényben az európai egységes piac szabályai és az Egyesült Királyság szabályai, ami nyilván fenntarthatatlan. Az EU kész bíróságra vinni az egyezmény megszegésének ügyét, ha a londoni törvényhozás elfogadná ezt a törvényt.

Változott a véleménye

Truss a miniszterelnökké választását megelőző nyári kampányban azt ígérte, hogy ki fog tartani emellett a törvényjavaslat mellett – mint ahogy ellenfele, Rishi Sunak volt pénzügyminiszter is kiállt emellette –, ám úgy tűnik változik a véleménye. Ebben szerepet játszhat, hogy az ENSZ közgyűlésének helyszínén 75 percen át tárgyalt Joe Biden amerikai elnökkel.

Az amerikai-brit kapcsolatokat ugyanis megterheli ez az ügy, Washington nem akarja, hogy a nagypénteki egyezmény alapvető vívmánya a nyitott határ veszélybe kerüljön, mert az mind a katolikus, mint a protestáns oldalon felélesztené a radikálisokat, akik erőszakosan akarják elérni, hogy egyesüljön a két ír állam, illetve hogy Észak-Írország a brit unió tagja maradjon. Akár ennek baljós előjeleként is tekinthető, hogy jelenleg nem működik Észak-Írország parlamentje, amely a Londontól delegált hatásköröket gyakorolhatná Észak-Írországban.

Ennek az a háttere, hogy a legutóbbi, idén tavaszi helyi választáson többségbe kerültek benne a katolikus pártok, amit a protestánsok csak akkor vesznek tudomásul, ha az északír protokollt soha nem léptetik érvénybe. Az északír brit unionisták ugyanis attól tartanak, hogy a de facto vámhatár országuk és Nagy-Britannia között az első lépés Észak-Írország kiválása felé a brit unióból, ami után egyesülne a katolikus többségű Írországgal.

Blair a háttérben

Tony Blair, volt munkáspárti miniszterelnök, akinek kormánya 1998-ban megkötötte az ír politikai erőkkel a nagypénteki egyezményt, a háttérben egyfajta politikai brókerként igyekszik megolajozni az igencsak akadozó brit-EU tárgyalásokat. Blair irodája nem árul el részleteket erről, ám nyilván mindkét féltől több rugalmasságot vár: az uniónak le kellene mondania a szigorú áruellenőrzésekről, Londonnak pedig a makacs ragaszkodásról az Egyesült Királyság csont nélküli szuverenitásához.

Egy brit diplomáciai forrás szerint Blair „hasznos hang” az egyeztetésekben. Állítólag segít megértetni az EU-s és az amerikai tisztviselőkkel, hogy a londoni kormánynak vannak jogos igényeik a kereskedelem egyszerűsítésével kapcsolatban.

Truss New Yorkban tárgyalt Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével is. Egy vezető uniós brexittárgyaló azonban a brit üzleti lapnak világossá tette, hogy az EU csak az északír protokoll bevezetésének módozatairól hajlandó alkodozni, felülvizsgálatáról nem.