daganatos megbetegedések köre hazánkban a második leggyakoribb halálok, a kardiovaszkuláris betegségek vezetik a rangsort. A daganatos betegségeken belül pedig a tüdőrák az, amely első helyen vezeti a halálozási statisztikát mind a férfiak, mind a nők körében, hangzott el egy sajtótájékoztatón. Évente 10 ezer új tüdőrákos beteget diagnosztizálnak, 8500-9000 beteg életét is veszti, mondta Bogos Krisztina, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet főigazgatója, pulmonológus, onkológus. A tüdőrákban diagnosztizáltak átlagéletkora 65 év. A betegek kétharmada előrehaladott stádiumban kerül orvoshoz.

A Magyar Tüdőgyógyász Társaság és az MSD Pharma Hungary Kft. (MSD) legfrissebb kutatási adatait ismertetve Kiss Zoltán, az MSD Pharma Hungary Kft. adatkutatásokért felelős vezetője úgy fogalmazott:

Drámai javulást tapasztaltak, eszerint a késői stádiumban felfedezett tüdőrákos betegek hároméves túlélési esélye egy évtized alatt megduplázódott, a korábbi 14,5 százalékról, 28,7 százalékra emelkedett.

Példaként említette, hogy amíg 2011-2012 között a betegek egyéves túlélési esélye 50 százalék körüli volt, 2019-re már 61 százalékra nőtt, a kétéves túlélési esélye 24 százalékról 39 százalékra emelkedett, tette hozzá a Pécsi Tudományegyetem egyetemi docense.

Kép: MSD

Kérdésre válaszolva kiemelte: a modern terápia, vagyis az immunonkológia egységesen nemtől és kortól függetlenül mindenkinél javulást hozott. Valamint az is hozzájárult a jobb túlélési adatokhoz, hogy amíg korábban az immunonkológiát egyedi méltányosság alapján kapták meg a betegek, 2017 óta már tételes finanszírozás keretében mindenki számára elérhető. Először a Nemzeti Egészségbiztosító Alapkezelő (NEAK) második vonalban, majd 2019-től első vonalban is elérhetővé tette az immunonkológiai készítményeket a tüdőrákos betegek számára.

A daganatos betegek közül a tüdőrákosok túlélési esélye az egyik legrosszabb. Ez a daganattípus „csendben” növekszik, kevés korai tünetet produkál, így diagnózisa az esetek több mint felében olyan késői stádiumban történik meg, amikor a műtét már nem jelent megoldást.

Hazánkban ez a tumor felel a legtöbb daganatos betegség miatt bekövetkezett halálesetért. A legfrissebb kutatási adatok azonban reménykeltők. A már Magyarországon is elérhető, és az állam által teljes körűen támogatott modern immunonkológiai kezeléseknek köszönhetően az elmúlt évtizedben megkétszereződött azoknak a betegeknek az aránya, akiknek súlyos tüdőrák diagnosztizálását követően három évvel sikerült meghosszabbítani az életét.

A kutatással kapcsolatban Kiss Zoltán elmondta: Magyarország egészségügyi adatbázis nagyhatalom, az adatok centralizáltak, hosszú időszakon keresztül vizsgálhatók és kutathatók. A kutatás során 2011 januárjától 2022 nyaráig követték a betegek sorsát.

A tüdőrákos betegek 40 százaléka egy éven belül meghal

Tüdőrákos betegeknél drámain esik a betegek túlélése, a betegek 40 százaléka meghal az első évben, az ötödik évben a betegek 9 százaléka él, tíz év után pedig már csak 3,4 százalékuk.

Az áttétes tüdőrákos betegnél pedig 11 hónapnál nem több az életkilátás, ez pedig nagyon szomorú dolog,

mondta Bogos Krisztina.

A kutatás azt is lehetővé tette, hogy a koronavírus-járvány időszakára vonatkozóan is vizsgálni tudják az eredményeket – emelte ki Bogos Krisztina, a tanulmány egyik társszerzője. Hangsúlyozta: a megterhelő időszak alatt, összességében nem romlottak a betegek túlélési esélyei. Ez elsősorban a szakma helytállásának és annak is köszönhető, hogy ekkora a modern immunonkológiai terápiák szélesebb körben, már az első vonalban is elérhetővé váltak.

Kiemelte: a laphám-karcinómás tüdőrákos betegek túlélési esélye is azonos mértékben javult 13,4 százalékról 22,3 százalékra. A kissejtes tüdőrákos betegek esetében pedig nem tapasztaltak javulást.

A kockázati csoportba tartozókat követni kell

A szűrővizsgálatok és prevenció tekintetében az alapellátó orvosokra számítanak, a kockázati csoportba tartozó betegek folyamatos nyomon követését emelte ki Bogos Krisztina. Hozzátette:  az alacsony dózisú CT-vizsgálatok bevezetésével áttörést lehet elérni. Cél, hogy a tüdőrákot egy krónikus betegséggé szelídítsék, a korai stádiumban észlelt betegeket pedig potenciálisan meggyógyíthatók legyenek.

Kiemelte azt is, hogy a dohányzás visszaszorítására tett kormányzati törekvések is látszódnak az eredményeken, mert éves szinten a tüdőrák előfordulása 2 százalékkal mérséklődik a nők és férfiak között is.