Április 24-én fogadta el az Európai Parlament az európai egészségügyi adtattérrel kapcsolatos szabályozást, mondta Bidló Judit, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára, a Digital Health Essential egészségügyi konferencián.

Ennek lényege, hogy az  állampolgárokat kell az  egészségügyi ellátás középpontjába helyezni. De emellett teljes körű ellenőrzést kell biztosítani számukra az adataik felett, azzal a céllal, hogy Európa-szerte jobb egészségügyi ellátást kapjanak a betegek.

Kapcsolódó

A szabályozás kitér a másodlagos adathasznosításra is, vagyis az adatok egészségügyi kutatását és közegészségügyi célú felhasználását is szigorú feltételekhez kötik. A másodlagos adathasznosítással kapcsolatban megjegyezte, hogy az az ország, amelyik csatlakozik az európai egészségügyi adattérhez, annak kötelessége ezeket az adatokat biztosítani az Európai Unió számára.

Példaként említette Bidló Judit, hogy mindenképpen elektronikusan biztosítani kell betegek számára az adatlapokat. Minden országnak ki kell alakítani az e-recept rendszert, a képalkotó eredményeket, a laboreredményeket és a kórházi zárójelentések is elérhetővé kell tenni elektronikus formában.

Az adatokat, mindenki és mindenre használhatja majd, de a tiltott célok között említette  helyettes államtitkár a magánbiztosítókat, a marketingcélokat, és nemzetbiztonsági szempontból kockázatos tevékenységeket is.

Aranybánya lesz ez a rendszer

– mondta Bidló Judit.

A magyar betegek számára ez azt jelenti majd, hogy minél több adat van a betegekről, annál inkább személyre szabott ellátást tudnak nyújtani számukra. Jobb diagnózishoz jutnak majd és megszűnnek a felesleges kettős vizsgálatok is.

De vannak kockázatok is a rendszerben, a legmeghatározóbb pedig az, hogy elveszítjük a versenyelőnyünket, fogalmazott a helyettes államtitkár. Magyarországon már tíz millió betegről van digitális adat. A gyógyszerek ártárgyalásai során nyilvánosságra kerülnek majd a költségadatok, így emelkedhet a kiszolgáltatottságunk. De mint mondta: ez a lehetőség automatikusan el fogja indítani a lehetőséget a közös beszerzések felé, valamint a közös egészségügyi programok irányába is.

Doktor Google győzött

Magyarországon az egészségügyi információkat legtöbben az online világban szerzik. A megkérdezett 69 százaléka mondta, hogy az interneten tájékozódik elsőként, majd ezután fordulnak egészségügyi szakemberhez ( 55 százalék), a gyógyszertárakban patikusokhoz (49 százalék), ismerőshöz, családtaghoz, mondta a konferencián Laczkó Krisztián, a Szinapszis Piackutató menedzsere.

Úgy fogalmazott, már látszik, hogy az online tér vagyis doktor Google legyőzte Doktor House-t.


A reprezentatív kutatás adatai szerint naponta 3 óra 33 percet töltünk internetezéssel, hétvégén ez 4 óra 2 percre ugrik, és három év alatt pedig 22 perccel nőtt online térben töltött idő. Az egészségügyi tájékozódást mérő kutatás adatai szerint, az egészségügyi portálok, az internetes keresők és a Google a leggyakrabban használt keresési források. A megkérdezettek többsége az egészségportálok cikkeit hitelesnek tartja, és az is látszik, hogy látogatók 75 százaléka a Google-ből érkezik, sorolta a szakember. 

A Szinapszis szerint havonta 2,6 millió egészségportál használó van, jellemzően 11,4 millió látogatást generál havonta egy weblap megtekintése, és az olvasók több mint 1,5 percig tartózkodnak a oldalakon.

Laczkó Krisztián szerint egyre tudatosabbak az egészségügyi témák fogyasztói, leginkább az online csatornák a dominálnak az egészségügyi tájékozódásban, de az orvosok hitelessége az továbbra is megkérdőjelezhetetlen. Hangsúlyozta, hogy a Covid-19 már három éve véget ért, és az látszik, hogy ismét nőtt a személyes orvos-beteg találkozások aránya, de azt is kiemelte, a háziorvosokat még mindig mindig inkább telefonon vagy a telemedicina segítségével keresik fel a betegek.

Már nem mi vezetjük a tüdőrák ranglistát

Magyarországon a tüdőrák a nőknél a második vezető halálok a férfiaknál pedig az első helyen áll, mondta Gálffy Gabriella, a Református Pulmonológiai Centrum főigazgatója. Korábban 2011-2016 között százezer betegre 110 tüdőrákos beteg jutott, ez a szám már 79 betegre csökkent. 

A  Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatai szerint 65-70 év között a legmagasabb az tüdőrák előfordulása, de a fiatalok körében előforduló tüdőrákkal is foglalkozni kell, emelte ki a szakember. Legfrissebb adatok szerint, amióta megjelent a betegellátásban az immunonkológia, sokkal jobbak a betegek túlélési esélyei, erről itt írtunk bővebben.

Példaként említette, hogy az adenokarcinómás betegek kezelése során a hároméves túlélés 2011-ben 14 százalék volt ez 2019-re megduplázódott és 28,6 százalékra emelkedett. 

És hangsúlyozta, hogy a laphámsejtes karcinóma esetében is 10 százalékkal nőtt az ötéves túlélés az immunterápiák megjelenése után, mondta a főigazgató.