A német kancellár és a francia elnök szerdán Párizsban egy közel három és fél órás megbeszélésen vitatta meg, hogy hogyan kezeljék az európai energiaválságot, amelyet Oroszország ukrajnai háborúja indított el. Vlagyimir Putyin moszkvai elnök akcióit a gázszállítások csökkentésére mind a ketten elítélik, de Berlin nem akar gázársapkát, míg Franciaország lelkesen támogatja az energiaárak szabályozását az Európai Unióban. 

Bár az energiaügyi kérdésekben nem, de egy komoly témában egyetértett az EU két legnagyobb gazdaságának vezetője: a közelmúltbeli amerikai állami támogatási tervek piactorzító intézkedéseket jelentenek, amelyek célja, hogy meggyőzzék a vállalatokat arról, hogy termelésüket az Egyesült Államokba helyezzék át. Ezt a problémát pedig az Európai Unió nyomásgyakorlásával Emmanuel Macron és Olaf Scholz is kezelné.

Egyetértettek abban, hogy az EU nem maradhat tétlen, ha Washington a jelenlegi formájában folytatja az inflációcsökkentő politizálását, amely adócsökkentést és energia-előnyöket kínál az amerikai földön beruházó vállalatoknak. A nemrégiben aláírt amerikai jogszabály konkrétan arra ösztönzi a fogyasztókat, hogy "Buy American" (vegyenek amerikait), amikor elektromos járművet választanak - ez a lépés különösen bosszantó az európai autóipar számára olyan országokban, mint Franciaország és Németország – írja a Politico.

Biden meghátrál, vagy az EU támad

A párizsi ebéd üzenete a következő Olaf Scholz és Emmanuel Macron szerint:

Ha az USA nem lép vissza, akkor az EU-nak vissza kell vágnia. A tisztességtelen verseny vagy a beruházások elvesztésének elkerülése érdekében hasonló ösztönző rendszerekre lesz szükség a vállalatok számára. Ez a lépés azzal a kockázattal járna, hogy a transzatlanti kapcsolatok egy új kereskedelmi háborúba torkollhat.

Macron volt az első, aki nyilvánosságra hozta ezt az erőteljes, Washingtonnak címzett figyelmeztetést.

„Szükségünk van egy Buy European Actre, mint az amerikaiaknak, [a támogatásokat] az európai gyártóinknak kell fenntartanunk” – mondta a francia elnök szerda este a France 2 televíziós csatornának adott interjúban, konkrétan az elektromos autók állami támogatására utalva.

Macron hasonló aggodalmakat említett a kínai államilag támogatott konkurenciával kapcsolatban is. „Ott van Kína, amely védi az iparát, az Egyesült Államok, amely védi az iparát, és Európa, amely nyitott ház” – mondta Macron, majd hozzátette, hogy Scholz-cal közösen valóban egyezségre jutnak a kérdésben.

Párizs felé húz a német szív

Döntő fontosságú, hogy Berlin – amely hagyományosan vonakodóbb, amikor kereskedelmi vitákban konfrontálódik az USA-val – valóban támogatja a francia törekvéseket. A német cégek számára hagyományos az Egyesült Államok a legfontosabb piac, ezért a mindenkori német vezetés mindig kerülte, hogy szembe menjen Washingtonnal. Most viszont a kancellár véleményét ismerő személyek szerint Scholz egyetért azzal, hogy az EU-nak az amerikai rendszerhez hasonló ellenintézkedéseket kell bevezetnie, ha Washington nem hajlandó foglalkozni a Berlin és Párizs által megfogalmazott kulcsfontosságú aggályokkal.

Scholz nem nagy rajongója Macron „Buy European Act” megfogalmazásának, mert annak protekcionista hangzása van. A kancellár azonban osztja Macron aggodalmát a tisztességtelen versenyelőnyökkel kapcsolatban. A hónap elején a német államfő nyilvánosan azt mondta, hogy Európának nagyon alaposan át kell majd vitatnia az inflációcsökkentő törvényt az Egyesült Államokkal.

Németország ipari magjára mért csapásként a BASF vegyipari óriás szerdán bejelentette, hogy tervezi németországi üzleti tevékenységeinek és munkahelyeinek csökkentését, Martin Brudermüller cégvezető a megemelkedett gázárakra hivatkozott. Azt panaszolt, hogy hatszor azok magasabbak, mint az Egyesült Államokban, de kritizálta az egyre szigorúbb uniós vegyipari és környezetvédelmi szabályozásokat is. A BASF kijelentése azért is aggasztó, mert az Európai Bizottság engedélyezte, hogy a német állam úgy mentse a vállalatot, hogy az akár tiltott állami támogatásnak is minősülhetne.

Előbb tárgyalnak, aztán háborúznak az USA-val

Mielőtt azonban elővennék a nagyágyúkat, Scholz és Macron megpróbálnak tárgyalásos úton megoldást találni Joe Biden elnöknél. Ezt egy új "EU és az Egyesült Államok közötti munkacsoporton (EU-U.S. Taskforce on the Inflation Reduction Act)" keresztül szeretnék elérni, amelyet Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Mike Pyle amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó-helyettes keddi találkozóján indítottak el.

Az uniós és amerikai tisztviselőkből álló munkacsoport a jövő hét vége felé videokonferencián egyeztet majd, ami az európai nyomásgyakorlás komolyságát hangsúlyozza. Ezen túlmenően az uniós kereskedelmi miniszterek jövő hétfőn Prágában informális találkozóra gyűlnek össze, amelyen Katherine Tai amerikai kereskedelmi megbízott is részt kíván venni, hogy megvitassák a feszültségeket.

Brüsszelben a Bizottság is aggodalommal szemléli Macron "Buy European Act" (Vásárolj európait) elnevezésű megfogalmazását, amely olyan protekcionista tendenciákat idéz, amelyek ellen az uniós intézmény már régóta igyekszik küzdeni. 

„Minden intézkedésünknek összhangban kell lennie a Kereskedelmi Világszervezet szabályaival” – mondta egy bizottsági tisztviselő a Politicónak, hozzátéve, hogy Európának és az Egyesült Államoknak tárgyalások útján kell megoldania a nézeteltéréseket, és nem szabad olyan kereskedelmi háborús retorikába és intézkedésekbe sodródnia a feleknek, mint amilyeneket Donald Trump korábbi amerikai elnök alatt tapasztalt a világ.