A pénzügyi válság sokkhullámként söpört végig az uniós bankszektoron, gazdasági és államadósság-válságot okozva, de az EU fellépése következtében a helyzet stabilizálódott - állapította meg az Európai Számvevőszék legfrissebb jelentésében, amely azonban azt is megállapította, hogy az Európai Bankhatóság (EBH) azonban nem rendelkezik hatáskörrel a felügyeleti konvergencia terén hozott határozatok végrehajtatására, továbbá csak korlátozott jogi felhatalmazással és személyzeti állománnyal rendelkezett a 2011-es stressztesztek végrehajtásához.

A pénzügyi és gazdasági válságra adott reakcióként sürgős beavatkozásra volt szükség a pénzügyi intézményekbe vetett bizalom helyreállítására, amelyet később szabályozási és felügyeleti reformok követtek. A számvevőszék az ehhez vezető folyamatot vizsgálta, a 2011-től 2013 elejéig terjedő időszakban. Ennek során megállapította, hogy az Európai Bizottság és az EBH széles körű szabályozási tervvel reagált a pénzügyi válságra, ám kevés idő állt rendelkezésre az érdekeltekkel folytatott konzultációra és nem volt több ágazatra kiterjedő hatásvizsgálat sem.

Az Európai Bankhatóság a tagállami felügyeleti hatóságok munkáját támogatva és koordinálva járult hozzá a bankok határokon átnyúló felügyeletéhez, a bankok napi felügyeletét azonban a tagállami felügyeleti hatóságok végezték, és a hatóság nem rendelkezett közvetlen hozzáféréssel a pénzügyi intézményekhez. A
felügyeleti kollégiumokon keresztül megvalósuló felügyeleti konvergencia csak korlátozott volt, és a kollégiumok túl sok időt töltöttek saját eljárásaik megtárgyalásával a kockázatokra valóösszpontosítás helyett - vélik a számvevők, akik azt is megjegyezték, hogy az Európai Bankhatóságnak nincsen jogköre a felügyeleti konvergenciával kapcsolatos határozok meghozatalára és végrehajtatásra, valamint a tagállami felügyeleti hatóságok közötti viták rendezésére.

A számvevőszéki vizsgálat szerint az EBH korlátozott jogi felhatalmazással és munkaerő-állománnyal rendelkezett a 2011-es stressztesztek végrehajtásához, amelyet uniós szintű pénzügyi védőháló nélkül végeztek el. Bár a tesztek hasznosak voltak abból a szempontból, hogy számos bank újratőkésítéséhez vezettek, de rámutattak az ilyen intézkedések korlátaira is, amennyiben azok nem járnak együtt az eszközportfólió minőségének értékelésével.

Ez év őszétől az Európai Központi Bank (ECB) jogköre lesz az euróövezet és más, a rendszerben önként részt venni kívánó országok felügylete. Az egységes felügyeleti mechanizmus (SSM) az ECB és a tagállami felügyeleti hatóságok közötti együttműködésre épül, amelynek keretében az ECB vállal általános felelősséget az SSM működéséért. Szabályozói szerepében az EBH megbízatással rendelkezik technikai standardok kidolgozására és szakmai ismereteit a jövőben is hasznosan fel tudná használni e feladatkörben. Kérdések merülnek fel azonban a hatóság jövőbeni bankfelügyeleti szerepére vonatkozóan, mivel az a tagállami felügyeleti hatóságok koordinálására és támogatására korlátozódik, és nem foglal magában jogosultságokat arra, hogy konkrét döntéseket hozzon a tagállami felügyeleti hatóságokra vonatkozóan. E miatt kockázatok merülnek fel az EBH és az ECB szerepével és feladataival, illetve az azok közti átfedésekkel kapcsolatban.

Az uniós ellenőrök több ajánlást tettek a felügyeleti kollégiumok eredményességének és a banki stressztesztek megbízhatóságának javítására, valamint a bankunió és az eredményes bankfelügyelet sikerének biztosítására.

Az ajánlások között szerepel, hogy a számvevőszék véleménye szerint a sikeres uniós szintű bankfelügyelet az EBH, az ECB és a - mind az SSM-en belüli és kívüli - tagállamok felügyeleti hatóságai közötti szerepek és elszámoltathatóság egyértelmű felosztását igényli. Egyes területeken a feladatok közötti átfedések elkerülése, valamint az ECB, a tagállami felügyeleti hatóságok és az EBH közötti felelősségek egyértelmű felosztása érdekében az uniós ellenőrök azt javasolják, hogy a szerepeket és feladatokat részletesebben tisztázzák jogszabályokban vagy egyetértési megállapodásokban.

A számvevőszék azt ajánlja továbbá, hogy dolgozzanak ki eljárásokat a különböző szervezetek közötti szoros és gyakori együttműködés, valamint információcsere biztosítására, és fordítsanak különös figyelmet az SSM teljes megvalósítása előtti átmeneti időszakra.