Az eladósodottság jó dolog, hiszen ez erős gazdaságot és hitelképességet tükröz, a túlzott eladósodottság viszont rossz dolog, mert jelentős kockázatokat hordoz - állapította meg Nagy Márton, az MNB alelnöke a Portfolio.hu Hitelezés 2018 konferenciáján.

A reálkonvergenciának mindig van egy pénzügyi konvergencia része. Az MNB várakozásai szerint 2030-ra a magyarországi bankrendszer mérlegfőösszege a várt növekedés mellett a GDP arányában mostani 95 százalékról 160 százalékra emelkedhet, a magánszektor banki hitelállománya pedig a GDP 32 százalékáról 70 százalékra. Eközben a vállalati hiteleknél a mutató 17-ről 30 százalékra emelkedhet, a háztartásoknál még nagyobb bővüléssel (15-ről 40 százalékra) számolnak, a lakáshiteleknél pedig 8-ról 30 százalékra ugorhat a mutató 2030-ra.

Kapcsolódó

Szükség van az eladósodottság növekedésére, ám a fontos, hogy ez ne jelentsen túladósodottságot. Amíg 2014-ben még évi 5-10 százalékos vállalati hiteldinamikát tartott jónak az MNB, most a konvergencia mellé 10-15 százalékot szeretne látni. A háztartások esetében egy 15, a lakáshiteleknél pedig 18 százalékos éves növekedés is egyensúlyinak tekinthető. A lakásárak jelentős növekedése mellett ez reálértelemben egy számjegyű növekedést takar - derült ki Nagy szavaiból. Ha pedig eközben a háztartási jövedelmek is gyorsan emelkednek, akkor a jövedelemarányos törlesztés terhe nem lesz nagyobb.

A magyarországi bankrendszer mérlegfőösszegének évi átlagos növekedési üteme 2030-ig elérheti 11 százalékot, a vállalati hitelek évi 12 százalékkal, a kkv-hitelek 13 százalékkal, a háztartások hitelei ennél is jobban, évente 15 százalékkal nőhetnek, sőt, a lakáshitelezés még ennél is gyorsabban, évi 18 százalékkal bővülhet.

Ma a magyarországi háztartások csupán 32 százalékának van hitele, ez az EU-ban az egyik legalacsonyabb arány. Ha a háztartások szélesebb köre (40-50 százaléka) vesz fel hitelt, nem lesz túlzott az eladósodottság.