„Kávéházból élelmiszermárkává váltunk” – hangzott el a Café Frei keddi sajtótájékoztatóján, ahol bemutatták a vállalat elmúlt időszakban elért eredményeit, illetve egy nemrég bemutatott termékük fejlesztésének folyamatáról is árultak el részleteket.

A 2007-ben alapított kávézólánc jelentős átalakuláson ment és megy keresztül, és már nemcsak kávézóláncként, hanem egyre inkább élelmiszermárkaként is pozicionálja magát. Frei Tamás tulajdonos elmondta: a vállalat új stratégiák mentén halad előre, kihasználva az adatok nyújtotta lehetőségeket és alkalmazkodva a változó fogyasztói szokásokhoz.

„Abból a sok adatból, ami van, muszáj, hogy kiolvassunk adatokat” – húzta alá, kiemelve, hogy csak így tud sikeres maradni egy vállalat.

Hódít a kész kávé

A vállalat célja, hogy az elérhető legszélesebb formában kínálja a kávéit, egyre fontosabbá válnak azok is, akik otthon szeretik fogyasztani kedvenc italukat. Ez az elhatározás különösen a Covid-19 világjárvány hatására erősödött meg, amely Magyarországon is megváltoztatta a kávéfogyasztási szokásokat. Az otthoni kávézás előtérbe került, és a Café Frei ennek megfelelően alakította kínálatát.

Frei Tamás hangsúlyozta: a kész kávé nagyon kockázatos, figyelni kell arra, hogy viszonylag széles legyen a célközönség, máskülönben nem érdemes ilyen italokat gyártani. Bár kockázatos termék, Café Frei hisz benne, és több ok miatt is elkötelezett mellette:

  • Ahogy a tulajdonos fogalmazott, a most bemutatott szénsavas kávé vaníliás verziójában jobban érződik a kávé, amivel az idősebb generációkat célozzák meg, a mangó ízesítésűnek pedig kevésbé van kávé íze, utóbbival a 25 év alatti korosztályt próbálják megszólítani.
  • Emellett egyre nagyobb igény mutatkozik arra is, hogy az emberi hiba lehetőségét töröljük az értékláncból, az előre csomagolt kávéitalokkal pedig ez a „probléma” is megoldottnak tekinthető.
Kép: Economx, Horváth Balázs

A fogyasztói igények és trendek megértéséhez elengedhetetlen az adatvezérelt megközelítés. Ez segíti a Café Freit abban, hogy innovatív termékeket hozzon létre és a lehető legtöbb formában kínáljon kávét.

Íz és minőség

Frei Tamás szerint a budapesti kávék minősége jobb, mint sok nagy külföldi városé. A rangsort egészen pontosan a következőképp állította fel:

  1. London
  2. Oslo
  3. Szöul
  4. Koppenhága
  5. Budapest

A kávéházakban való értékesítésről elmondta: minden tizedik kávé dohánykávé.

Az a cél, hogy a kávé íze megmaradjon, szemben más nagy láncokkal, mint például a Starbucks, ahol a kávé íze eltűnik, és csak az ízesítők dominálnak. Amerikában például az a dilemma, hogy sokan nem akarják érezni a kávé ízét az italokban, ami teljesen más célcsoportot céloz meg.

Növekedés és terjeszkedés

A Café Frei közepes vállalattá nőtte ki magát, több mint 70 kávéházzal rendelkezik Magyarországon és 10 továbbival más országokban. Két gyárat is üzemeltetnek, és a kávéházak ellátása mellett kereskedelmi divízióval is rendelkeznek.

  • A kereskedelmi forgalom 2023-ban 124 százalékkal nőtt, míg a kávéházi forgalom 33 százalékkal emelkedett.
  • A teljes növekedés a 2022-es 4,8 milliárd forintról 6,8 milliárdra nőtt, ami közel 42 százalékos össznövekedést jelent a cégnél.

A Café Frei osztalékát szinte 100 százalékban visszaforgatja, ami hozzájárul a folyamatos növekedéshez és fejlesztéshez. A vállalat 17 saját üzemeltetésű kávézót működtet, a többi pedig franchise rendszerben üzemel. Ez a modell lehetővé teszi a rugalmasságot és a gyors terjeszkedést.

Utóbbi terület is dinamikusan bővül, idén eddig öt új szerződést kötöttek, amelyből három már megvalósult, és további tárgyalások is folynak. Nemzetközi szinten is vannak megkeresések, például Új-Zélandról, Dél-Afrikából, Dél-Spanyolországból (Malaga), Németországból és Szlovákiából (Pozsony) is. A vállalat tehát sok lábon áll, hogy biztosítsák a jövedelmezőségét és hosszú távú stratégiáját.

Bejelentették: az Aldi a teljes nemzetközi piacra elviszi a közös termékeiket.

Munkaerőpiaci kihívások

A Café Frei nemcsak Magyarországon, hanem nemzetközi szinten is szembesül a munkaerőpiaci kihívásokkal. A budapesti repülőtéren található kávéházban például vendégmunkások is dolgoznak, mivel a magyar fiatalok nem vállalják el a barista munkát.

Ez a jelenség rávilágít a globális munkaerőpiaci dinamikákra és a munkaerő mobilitásának fontosságára a vendéglátóiparban, ami Magyarországon különösen nagy kihívást jelent az alapvető munkaerőpiaci problémák miatt.