A Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint már az új monetáristanács-tagok tavaszi kinevezése is veszélyeztette a függetlenséget. Csalódnia kellett azon várakozásában, hogy az új tagok munkáját majd a törvény szelleme és az arra tett esküjük határozza meg. De - mondja - a kormány így is elégedetlen volt azzal, hogy a tanács nem befolyásolja megfelelően az MNB szakmai stábjának a működését - ezért most megfenyítik a stábot, és egy új alelnök kinevezésével kiüresítik a jelenlegi felső vezetés irányítási jogkörét. Simor szerint ez totális hatalomátvétel, a konfliktus könnyen az IMF-fel és az EU-val folytatandó - januárban kezdődő - hiteltárgyalások akadálya is lehet.

Az utolsó független intézmény veszhet el

Kapcsolódó

Simor András figyelemelterelésként értelmezi az MNB és a PSZÁF lehetséges összevonásáról szóló, szintén szerdán a parlamentnek benyújtott módosító javaslatot. A figyelmet azonban csak pár óráig lehet elterelni, a történet nem változik: a beterjesztett jegybanktörvény-tervezet súlyosan sérti az MNB függetlenségét, az európai uniós jogot, és hitelteleníti az ország pénzügyi stabilitásáért felelős intézményt - mondta a jegybankelnök az Indexnek.

A kormánypárti módosító javaslat egyébként megteremti annak a lehetőségét, hogy a magyar gazdaságirányítás utolsó független intézménye is megszűnjön. Az Unió alapszerződése tiltja, hogy a jegybank elnökének hatásköre megbízása alatt megváltozzon. Az alapszerződés ugyanakkor előírja azt, hogy bármilyen, a jegybank működését érintő javaslatról előzetesen és érdemben egyeztetni kell az MNB-vel és az Európai Központi Bankkal, ami ebben az esetben sem történt meg. Egy, a jegybank elnökének hatáskörét korlátozó új és teljesen előkészítetlen jogszabály - mint a tegnap benyújtott jegybanktörvény - a jelenlegi helyzetben hazárdjáték lehet Magyarországgal - véli Simor.

Az új jegybanktörvény tervezetét Simor szerint a kormánynak nem szabadott volna elfogadni, a parlamentnek benyújtani, az országgyűlésnek pedig nem szabadna jóváhagynia. A jogszabály sérti az MNB függetlenségét, jelentősen megnehezíti a jegybank ésszerű működését, és álláspontom szerint súlyosan veszélyezteti a Magyar Nemzeti Bank szakmai hitelességét - mondta az interjúban az MNB elnöke.

A törvény elfogadásával megvalósul a totális hatalomátvétel az MNB-ben

Ez újabb és most már totális hatalomátvétel az MNB-ben, a törvényből egyenesen következik a jelenlegi elnök és alelnökök funkcióinak, irányítási jogkörének kiüresítése, felszámolása - véli Simor.

Az új szabályok szerint minden alapvető feladat vonatkozásában minden döntési jog a Monetáris Tanácsot (MT) illeti meg. Minden hatalmat a szovjeteknek - nekem ez jutott eszembe róla - mondta Simor. A törvény rendelkezik az MT kibővítéséről és egy újabb alelnök kinevezésének lehetőségéről. Ismét újraszabályozzák a kinevezési procedúrát, az alelnököket, az új, harmadik alelnököt a köztársasági elnök a miniszterelnök javaslatára nevezi ki, eddig a jegybank elnöke javasolhatott. A monetáris tanács további tagjait a gazdasági bizottság jelölné, és szintén a köztársasági elnök nevezné ki - ez egyébként az alig egyéves, már ebben a ciklusban született azon szabályozásnak az átírása, miszerint a gazdasági bizottság jelölése alapján a parlament választott.

A kormány még nem érdekelt a kamatcsökkentésben

Simor a monetáris tanács új tagjainak márciusi kinevezésével kapcsolatban azt mondta, hogy az új tagok belépésével egy lassú és a jegybankot belülről erodáló folyamat indult el. Már az eddigi felállás is veszélyeztette a független jegybanki működést. A belső viták az új törvény nélkül is előbb-utóbb láthatóvá váltak volna, a törvény csak egyértelművé és kézzelfoghatóvá teszi a külső politikai nyomást.

A kormány tavalyi visszatérő kritikájával kapcsolatban, amely szerint kamatcsökkentésre lenne szükség, Simor azt mondta, hogy a kormánynak jelenleg nem áll érdekében a kamatcsökkentés, addig amíg a devizahitel-problémát nem tudja rendezni. Hiszen a kamatcsökkentés forintgyengüléssel jár, ami a devizahiteleseket sújtotta volna. A végtörlesztéssel éppen az volt a kormány célja, hogy minél többen éljenek vele, mert ha sokan váltanak, akkor a további árfolyamgyengülés már nem akkora politikai probléma - mondta Simor az Indexnek adott interjúban.