„Megtörténhet, hogy az AI világkatasztrófához vezet, de ez csak valamilyen emberi cselekedet felnagyítása lehet, nem önállóan a mesterséges intelligenciáé” – húzta alá Dörlfer Viktor, a University of Strathclyde docense, a „What every CEO should know about AI” című könyve szerzője a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) mesterséges intelligencia (AI) témában tartott kerekasztal-beszélgetésén.

Lóránd Balázs, a Continental Autonomous Mobility Hungary vezetője elmondta: a gép gyorsabban képes észlelni például az akadályokat, mint az ember. Ideális esetben pont ezért sokkal biztonságosabb az önvezető autó. Korábban mi is megírtuk, hogy csak úgy tudjuk megelőzni a halálos baleseteket, ha nem az emberek vezetnek, hanem a gépek, akik képesek akár egymással is kommunikálni az utakon.

A szakértő kiemelte: a hagyományos programozásnak vannak határai, hiszen nem elegendők már az olyan feltételezések, hogy milyen színű a tábla vagy milyen felirat szerepel rajta. Neurális hálókkal kellene végezni ezt a feladatot, amelynél egy tanító adathalmazt kap a számítógép. Olyan, mint amikor egy gyermeknek elmagyarázzuk, hogy „ez és ez egy autó” és utána a harmadiknál már magától mondja, hogy „apa, ez egy autó”. Valahogy így működik a képfeldolgozás is, amelyet egy neurális alapú szoftverebe integrálva sokkal biztonságosabb közlekedést érhetünk el.

„Mindenki szeretne foglalkozni a mesterséges intelligenciával, látják benne az erőt és a lehetőséget” – erről már Lőcsei Tamás, a PwC Magyarország vezérigazgatója beszélt, aki szerint fontos, hogy a vállalatok minél több hasznosítási lehetőséget kidolgozzanak.

Lőcsei Tamás
Lőcsei Tamás
Kép: MTI Fotó, Máthé Zoltán

Vannak gondok?

Dörlfer Viktor arról beszélt, hogy a legfőbb cél az, hogy szűk keretek között olyan területen tudjon értéket teremteni, ahol ellenőrizhető az, ami kijön belőle.

Az AI üzleti, vállalati szektorban való használata kihívásokkal is jár, mert a pontosság elérése nehéz lehet a „hallucinációk” és az utasítások követésének hiánya miatt, illetve a nyelvi modellek kiszolgálása és fejlesztése nagyon költséges feladat. Előbbi azonban nem is jó kifejezés a szakértő szerint: „olyan emberi tulajdonság, ami nem vonatkozhat egy gépre”. Nem rossz dolog, ez a generatív AI lényege, mintákat keres és a talált mintákból tanul és valami hasonlót generál – mondta. Az egyetlen gond az lehet, hogy a cégvezetők sokszor azt mondják, több időbe telik ellenőrizni a mesterséges intelligencia munkáját, mint amennyi időbe telt volna a feladat elvégzése.

Ilyen hallucinációk például, amikor az ókori görögökre nyomtatott szöveges emlék alapján hivatkozik, vagy amikor nem érti azt, hogy ha valaki 2006-ban meghalt, akkor az már nem él. „Amíg azonban nem azt akarjuk, hogy értsen, addig nincs gond” – húzta alá a University of Strathclyde docense.

Ezeket jó, ha tudja egy CEO

Egy jó vezetőnek tudnia kell alkalmazkodni a technológia gyors fejlődéséhez. Nagyon nehéz azonban felkészülni az AI gyors változásaira – véli Lóránd Balázs, a Continental Autonomous Mobility Hungary vezetője. Szerinte ma már csak úgy lehet céget vezetni, hogy amit csinálunk, arról nem biztos, hogy tudjuk, hogy jó lesz-e pár nappal később, ennyire korlátolt a tudásunk. Elmondta: az AI-t a döntéshozatalban is lehetne hasznosítani, csak megfelelően ellenőrizni kell, a szervezet működésébe pedig be kell építeni a rugalmasságot a növekedés biztosítása érdekében.

„El kell fogadni, hogy mennyi mindent nem tudunk, és alkalmazni kell a generatív AI-t legalább a vezetői döntések előkészítésében és támogatásában” – húzta alá.

Lóránd Balázs
Lóránd Balázs
Kép: MTI Fotó, Balogh Zoltán

Dörlfer Viktor szerint egyfajta asszisztensként kell használni a gépi modelleket. Ez is lehet többféle, vannak olyanok, amelyek a megadott feladatokat jól előkészítik utasításra, de már olyan rendszerrel is lehet találkozni, amely mint egy jó asszisztens, gondolkodik helyetted és előkészít bizonyos munkafolyamatokat. „A vezetők inkvizíciójában azonban továbbra is inkább hiszek, mint a gépekében” – mondta.

Minden bizonytalan a szabályozás és a geopolitikai folyamatok miatt – emlékeztetett Lőcsei Tamás. A digitális boomer CEO-kkal azonban nagyon sok a gond, nem képesek haladni a korral, így pedig a vállalatuk sem tud ütemesen lépést tartani a versenytársakkal. A munkavállalókkal kapcsolatban elmondta: az emberi erőforrásokat úgy alakítja át, hogy az eddigi piramisfelépítésből gyémánt alakú lesz. Ez azt jelenti, hogy az alacsonyabb beosztásúakból is ugyanolyan kevés lesz, mint a felsővezetőkből, és inkább a középső réteg száma fog megugrani.

A „dobozon kívüli gondolkodásra” is készteti a munkavállalókat a mesterséges intelligencia, amit az emberek sokszor nehezen képesek alkalmazni egyébként.

Lóránd Balázs szerint egyrészt oktatásra van szükség, a felkészült cégeknek létre kell hozni ilyen képzéseket, ráadásul „különböző szinteken különböző oktatásra van szükség”. Emellett a motivációt és nyitottságot is el kell érni. Sok mindent újra kell gondolni, a dolgozókat pedig motiválni kell a technológia használatára. Elmondta: az ő cégüknél ehhez kapcsolódó ötletbörzéket és versenyeket tartanak, ahol amellett, hogy a nyertes munkavállalók ötleteit megvalósítják, jutalmat és akár tanulmányversenyt is nyerhetnek.

Szabályozási dilemma

A fejlődési lépéseknek általánosan kell megtörténnie, tehát a szabályozások módosítására van szükség mindenekelőtt. Addig a cégeknek annyi a feladata, hogy felkészüljenek erre. Ennek pedig egyszerűen annyi az oka, hogy a szabályozás tiltja ezeket a funkciókat, addig felesleges, nem tud működőképes rendszer kialakulni. Hazánk egyébként ebben sereghajtó EU-ban. Világviszonylatban az Amerikai Egyesült Államok, Spanyolország és Kína vezet a szektorban.