2050-ig egymillió faj kihalása várható a megváltozott tenger- és földhasználat, a természeti erőforrások túlfogyasztása, az agresszív, nem őshonos fajok túlszaporítása és a környezetszennyezés problémája miatt. Ezeknek a megoldásában pedig az üzleti szektornak van a legnagyobb felelőssége.

„A meglévő döntéshozatali rendszerek teljes átalakítására van szükség” – mondta Ifj. Chikán Attila, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) elnöke a szervezet eseményén.

Az elméleti, megoldási javaslatokat tettekké kell alakítani – húzta alá.

A klímaváltozás mellett két fontos célkitűzés van: a biodiverzitás megőrzése, és a növekvő társadalmi egyenlőtlenségek visszafordítása. A Világgazdasági Fórum szerint egyébként a biodiverzitás csökkenése, az ökoszisztéma összeomlása a következő 10 év leggyorsabban romló globális kockázat.

ifj. Chikán Attila
ifj. Chikán Attila
Fotó: Németh Dániel

A globális GDP közel fele közvetlenül függ a természettől és annak szolgáltatásaitól, az ökoszisztéma szolgáltatások éves becsült értéke pedig a globális GDP-nek a másfélszerese. Ráadásul már a biodiverzitás a leggyorsabban fejlődő ESG témává vált.

Segíti az AI a fenntarthatósági célok elérését?

Tilesch György, a PHI Institute mesterséges intelligencia szakértője szerint a mesterséges intelligencia (AI) kockázata ma már túlságosan is ideológiai kérdéssé vált.

A kontrol elvesztése nem a jelen kérdése, tehát egyelőre nem kell attól tartani, hogy átveszi az irányítást egy-egy gépi modell. A dezinformáció azonban egy sokkal aktuálisabb probléma. „Nem a Chat GPT-től kell félni, hanem például attól, amit a Meta nemrég csinált: nyílt forráskóddá alakított több ilyen modellt is, amelyet egyes hírek szerint az Iszlám Állam is elkezdett használni” – tette hozzá a szakértő.

Az is egy nagy veszély, hogy egyre több perszonalizált, személyre szabott tartalom jön velünk szembe például a közösségi oldalakon – ezek pedig nagyon gyorsan változni is képesek.

A legtöbb kockázat fenntarthatósági fókuszban a klímaváltozással kapcsolatos – mondta Tilesch György. Kiemelte: az látszik, hogy mennyit tesz hozzá a problémákhoz az AI, hosszútávon azonban nemcsak, hogy a fenntarthatóság, de a regeneratív korszak legfontosabb fegyvere is lehet.

Fontos hangsúlyozni, hogy az AI alapú modellek általános felhasználású technológiák, amelyek analitikai, predikciós, optimalizációs és automatizációs feladatok ellátására képesek. A fenntarthatósági területen is ezeket tudják alkalmazni.

Néhány megvalósult példát is bemutattak:

  • Egy ilyen rendszer madárhangok alapján képes megjósolni azokat a területeket, hogy hol volt erdőírtás, vagy hol zajlott építkezés az elmúlt időszakban.
  • A textiliparban is alkalmazható ilyen AI alapú modell, nagyvállalati szinten több cég is használ ilyeneket arra, hogy sokkal pontosabban tudják leválogatni a textileket, így több ruhát tudnak újrahasznosítani.
  • Néhány technológiai vállalatnak olyan belső fejlesztései is voltak nemrég, amellyel a vízhasználatot és a rendszerbeli hibákat képes előre jelezni. Ezek azonban egyelőre csak házi, cégen belüli megoldások.
  • A bankszektorban is van néhány példa, erről részletesen itt olvashat.

A fragmentációval is probléma van a szakértő szerint, ugyanis sok fejlesztés van, de nincsenek megfelelően keretezve, skálázva. Az AI használatára vonatkozóan az államoknak közösen kell stratégiát kidolgozniuk, amelyben feltétlenül ki kell majd térniük a fentarthatósági törekvésére is.

Tilesch György
Tilesch György
Kép: economx / Kaszás Tamás

Változások lesznek a munkahelyeken, de nem lehet elbújni az AI-forradalom elől

Tilesch György szerint nem gazdasági realitás, hogy munkaköröket váltson le a mesterséges intelligencia, ehelyett a cégvezetőknek arról kell dönteniük, hogy hogyan változtatják meg a stratégiájukat. Egyrészt dönthetnek úgy, hogy több munkát tudnak elvállalni, de akár elbocsátások is lehetnek, vagy egyszerűen a munkavállalók elégedettebbek és boldogabbak lesznek.

Elmondta: teljesen más gondolkodásmódot igényel a mesterséges intelligencia szupervíziója. Két ok miatt azonban nem fognak elbújni a cégek az AI-forradalom elől: az egyik az, hogy a fiatalabb generációk életének a szerves részévé vált a mesterséges intelligencia, a másik pedig, hogy a konkurens vállalatok már alkalmazzák ezeteket a technológiákat.

A mesterséges intelligencia fejlődését napokban és hetekben mérjük, míg a klímaváltozásnál a romlás évek, évtizedek alatt ment végbe. Így az AI területen is nagyon rövid időn belül azok a megközelítések fognak nyerni, amelyek a modellek miniatürizálják, már csak a hatékonyabb energiafelhasználás tekintetében is.

Vállalati szektor

Természet nélkül nincs üzlet – igazolja ezt az állítást a Budapesti Közművek Nonprofit Kft. működése is. „Nálunk napi operatív tevékenység a biodiverzitás, ez volt a cég létrejöttének az alapja is” – mondta Mészáros János, gazdasági vezérigazgató-helyettes a vállalatvezetői kerekasztalbeszélgetésen. Kiemelte: a szennyvíztisztításnál is alkalmaznak növényeket, így használják fel a természeti folyamatokat a működésükben, ugyanakkor például a rekultivációban is használják az energianövényeket, amely növeli a biodiverzitást is.

Simon Anita, az ALTEO Group vezérigazgató-helyettese emlékeztetett: Magyarországnak van biodiverzitás stratégiája, amely egy 19 pontos akcióterv. Ezt a kormány 2030-ig kívánja megvalósítani a vállalatokkal szorosan együttműködve.

„Az ingatlanfejlesztői szektor nagyon gyorsan alkalmazkodott a fenntarthatósági tényezőkhöz, ezért az új épületekkel minden rendben van, a régi épületeknél azonban nehezebb helyzetben vagyunk” – erről már Décsi Gábor, a Dome Facility Services Kft. ügyvezető igazgatója beszélt. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy az ingatlanszektor konzervatív iparág és a hazai épületállomány 99 százaléka jelenleg is régi, elavult fenntarthatósági szempontból.

A mestereséges intelligencia egyébként abban is nagy segítséget nyújthat, hogy a vízkörforgás, talajvédelem, a városi területek hőmérsékletének szabályozása, illetve az élelmiszerbiztonság területén fejlődjünk.