A megújuló villamos energia 38,6 százalékát adta a napenergia, 38,5 százalékát a biomassza, 11,3 százalékát pedig a szélenergia. (Arról még folyik szakmai vita, hogy a CO2-kibocsátással járó biomassza mennyire számítható be a zöldenergiák közé).

Az összes bruttó hazai villamosenergia-termelés 2854 GWh volt novemberben, 3 százalékkal alacsonyabb az évvel korábbinál.

Az energia 38,7 százaléka volt nukleáris eredetű, 36,9 százalékát biztosította földgáz, 8,1 százalékát szén- és széntermékek, 15,1 százalékát megújuló energia és 1,1 százaléka egyéb forrásból származott. Az országos primerenergia-termelés a tavalyi év utolsó előtti hónapjában 36,06 petajoule (PJ) volt, amely 1,61 PJ-lal alacsonyabb az előző év azonos időszakánál.

Az elsődleges fosszilis energiahordozók termelése 0,76 PJ-lal, a nukleáris termelése 1,37 PJ-lal és az egyéb nem megújuló forrásokból származó energiatermelés 0,04 PJ-lal csökkent 2020 azonos időszakához képest. Vagyis ezen források nominális leadása is visszaesett.

Az elsődleges megújuló energiahordozók termelése eközben 0,56 PJ-lal emelkedett.

A fosszilis energiaforrásokon belül a földgáz és a szén termelése csökkent, míg a kőolaj és elsődleges kőolajtermékek termelése nőtt.

Az országos primerenergia-felhasználás 107,07 PJ volt, amely 2,08 PJ-lal alacsonyabb a megelőző év azonos időszakához képest. A felhasználáson belül a fosszilis energiaforrások felhasználása 1,38 PJ-lal csökkent, a megújuló energiaforrások felhasználása közel azonos szinten maradt, míg az egyéb nem megújuló források felhasználása 0,14 PJ-lal emelkedett az előző év azonos hónapjához képest.

A földgáz belföldi felhasználása novemberben 43,34 PJ volt, amely 1 százalékkal magasabb a megelőző év azonos hónapjánál.

A hazai összes villamosenergia-felhasználás 4185 GWh volt, amely 1,4 százalékos emelkedést jelent az előző év azonos időszakához képest - ismertette közleményében a MEKH.