A NAIH az információszabadságról szóló törvény alapján felhívta a jogalkotó figyelmét arra, hogy egy esetleges jogalkotás során maradjon egyensúlyban a közpénzekkel való gazdálkodás átláthatósága és "a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos cél".

Az ajánlásban az is szerepel, hogy ha az Országgyűlés a jövőben az információszabadság és az üzleti titok egyensúlyát generális szabályként kívánja meghatározni, akkor javasolják az eddig kialakult alkotmánybírósági, bírósági gyakorlat áttekintését "azon adatkörök meghatározása érdekében, amelyek nyilvánossága valóban ellehetetlenítené a piaci szereplő állami cégek nyereséges működését".

Péterfalvi szerint a már eddig kidolgozott alkotmányos sarokkövek alapján alkalmazzanak olyan "közérdekűségi tesztet", amely megfelel a jogszerű, tisztességes piaci érdek védelmének, de nem lehetetleníti el a közpénzekkel való gazdálkodás alaptörvényi követelményének érvényesülését.

A "közérdekűségi tesztnek" tükröznie kell azt az alkotmányos követelményt is, hogy ha az adatkezelőnek mérlegelési joga van a közérdekű adat megismerése iránti igény teljesítésének megtagadása tekintetében, akkor a megtagadás alapját szűken kell értelmezni, és a közérdekű adat megismerésére irányuló igény teljesítése csak abban az esetben tagadható meg, ha a megtagadás alapjául szolgáló közérdek nagyobb súlyú a közérdekű adat megismerésére irányuló igény teljesítéséhez fűződő közérdeknél.

Az ajánlás kimondja: "a magántitokhoz való alkotmányos jogot az Alkotmánybíróság a magánszféra részeként értelmezte. A magánszférát és annak védelmét biztosító jog tartalmát egyik határozatában az Ab olyan, mások elől elzárt területként jellemezte, ahová behatolni az érintett akarata ellenére nem lehet".

Az Alkotmánybíróság a magántitok egyik fajtája, az üzleti titok esetében is megállapította az alkotmányos védelem szükségességét. Egy, a piaci verseny keretei között működő gazdasági társaság számára az üzleti titoknak minősülő tények, információk, megoldások vagy adatok, amelyekre a vállalati, gazdasági terveit, stratégiáját építi, nagy jelentőséggel bírnak, hiszen ezen információkra alapozva hozza meg terveit, döntéseit, melyek biztosítják piacon elfoglalt helyét, így az ilyen információk nyilvánosságra kerülése a piacról való kiszorulását eredményezheti - figyelmeztet a NAIH elnöke.

A NAIH elnöke mostani ajánlását azok után adta ki, hogy kormánypárti egyéni képviselői indítvány után a parlament elfogadta a postai szolgáltatásokról szóló törvény módosítását, valamint az MNB-törvény módosítását.