A budapesti alapellátási  ügyelet októberben indul, a betegeket 13-15 ügyeleti ponton fogadják majd, többek között erről is beszélt a MedicalOnline-nak Békássy Szabolcs országos kollegiális vezető, aki háziorvos is egyben.

A budapesti háziorvosok esetében - a vidékiekhez hasonlóan - is fennáll a jogszabályi kötelezettség az ügyeletben való részvételre, de van néhány markáns különbség. Az ügyeleti ellátási pontok többsége a sürgősségi betegellátó osztályok (SBO) mellé lesz telepítve, és a fővárosban is délután négytől reggel nyolcig kell majd fogadni a betegeket. Gyermekorvosi alapellátó ügyeletet három helyen alakítanak ki, jellemzően ugyancsak SBO-khoz rendelten.

Budapesten 1,7 millióan élnek, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) betegforgalmi adatai alapján az kijelenthető, hogy a jelenlegi budapesti ügyeleti struktúra nem méretgazdaságos, tehát racionális átszervezése indokolt, mondta Békássy Szabolcs. 

A  fővárosban teljesen eltérő az ellátás-szervezési struktúra, jó néhány SBO és járóbeteg intézmény már most is közvetlen hozzáférést jelent a betegek számára, ugyanakkor hogy az ellátórendszer megfelelő szintjén legyen biztosított az igénybevétel, az SBO-k, a járóbeteg intézmények és a mentés kapacitásait az alapellátási ügyeletek működésével sokkal összehangoltabban kell megszervezni mint vidéken, mondta a kollegiális vezető.

Az ügyeleti ellátás biztosításához mind az 1100 budapesti háziorvosra és házi gyermekorvosra számítanak. Becslések szerint az orvosokra 2-3 havonta jut egy hatórás ügyeleti szolgálat.

De arra is számítanak, hogy több külsős, fiatal kolléga jelentkezik majd az ügyeleti feladatokra, akik így tehermentesíthetik a háziorvosokat.

Az egyelőre üresen ketyegő praxisközösségekkel kapcsolatban Békássy Szabolcs megjegyezte, hogy bár az  Európai Unió Helyreállítási Alapjából (RRF) 70 milliárd forintra vár az alapellátás, ám a kollegiális vezető szerint jelentős forrásbevonás nélkül is lehetne néhány, a hatékonyságok is növelő eredményt produkálni. Példaként említette a körzethatár-revíziót, ami ugyan hosszabb távú feladat, de mihamarabb el kell kezdeni a folyamatot. A praxisközösségek hatáskör bővítésével jelentős források nélkül lehetne akár azonnali eredményeket produkálni, de a betegutak egyszerűsítése, a körzethatárok racionális átszervezése nyomán is felszabadulhatnak olyan források, amelyek lehetővé teszik például plusz munkaerő felvételét.

A Járóbeteg Irányítási Rendszertől (JIR) sokat várnak. Ha hosszú távon a JIR a területi ellátási kötelezettséget is felülírja, az újabb lépést jelenthet egy, a jelenleginél a homogénebb hozzáférhetőség irányába, hiszen a területi különbségek a hozzáférésben akár járásonként is nagy kontrasztot mutatnak.