Februárban vezetett be a kormány az árstopot a tej, a liszt, a cukor, a napraforgóolaj, a csirke far-hát és mell, valamint a sertéscomb élelmiszerekre. Szeptemberben döntöttek arról, hogy az év végéig maradnak a korlátozások. A miniszterelnök az állami rádióban pénteken az árstopos kör bővítését ígérte. „Lesznek újabb termékek, amelynek az árát központilag meg akarjuk határozni” – közölte Orbán Viktor. Az nem derült ki, mikre kerülhet ársapka.

Tavaly óta a kenyér és a sajt ára nőtt leginkább, csaknem a duplájára. A vaj 87, a száraztészta majdnem 68, a tojás pedig több mint 56 százalékkal drágult egy év alatt a KSH adatai szerint - hangzott el az RTL Híradóban.

A nyilatkozó vásárlók több élelmiszer árát is csökkentenék, míg a kiskereskedők körében kevésbé népszerű az árstop. "A maximált ár eddig is óriási költséget jelentett a vállalkozásának" - mondta egy vidéki élelmiszerbolt tulajdonosa. „Nálunk például még két alkalmazottat tudtam volna fizetni abból a pénzből, amit ki kellett fizetnünk árkülönbözetként a nagykereknek.” 

Az árstop miatt a többi áru árát emelik

A GKI Gazdaságkutató vezérigazgatója szerint az árstop bevezetésével az eddigi tapasztalatok szerint nem lassult, hanem inkább felpörgött az élelmiszer-infláció. De Molnár László az ársapkát nem csak ezért nem tartja jó megoldásnak. "Az ársapkás termékek esetében két dolog történik: egyrészt vagy hiány keletkezik, tehát hirtelen elfogynak a termékek, vagy rosszabb minőségű terméket lehet kapni ugyanazon az áron."

A kereskedők a veszteségeket kénytelenek szétteríteni, vagyis az árstopos termékeken keletkező mínuszt a többi termék drágításával egyenlítik ki - tette hozzá a szakértó.