Az elmúlt időszakban sorra alakultak az országban a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (MAGOSZ) vármegyei gazdasszony-tagozatai, és mára már országos hatáskörűvé és lefedettségűvé bővült a hálózat, amelyet a gazdatársadalom, a gazdakörök hölgy tagjai alkotnak.

Már közel ezer gazdasszony tagja van a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) Gazdasszony Tagozatának, mondta Nagyné Legény Ildikó, a szervezet elnöke az Economxnak. Van olyan vármegye, ahol harmincan csatlakoztak hozzájuk, de van olyan térség, ahol már hetven tagot számolnak.

Tízből heten férfiak

Ma még tíz irányítóból hét férfi – válaszolta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) lapunknak. A férfiak aránya a 25–64 év közötti korcsoportokban 73–75 százalékos, a 25 év alattiak esetében 80 százalék, míg a 65 éves és annál idősebb korosztályban 67 százalékra tehető. Az elmúlt három évben folytatódott a gazdaságok irányítóinak idősödése.

A 65 éves és annál idősebb irányítók aránya a 2020. évi 35-ről 37 százalékra emelkedett.

Az irányítók 23-23 százaléka a 45–54, illetve az 55–64 évesek korosztályába tartozik. Az előbbi korcsoport aránya az elmúlt tíz évben folyamatosan nőtt, az utóbbié pedig csökkent. A 35 év alatti gazdálkodók aránya 4,9 százalék volt, csakúgy, mint 2020-ban.

Néhány adat a hazai mezőgazdaságról

Tavaly folyó áron meghaladta a 4 ezer milliárd forintot a mezőgazdaság teljes kibocsátása – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal adataiból. Ez az adat 19 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. A bővülést az árak 44 százalékos emelkedése eredményezte. A növénytermesztés 57, az állattenyésztés 36 százalékkal járult hozzá a teljesítményhez, az előbbi kibocsátási értéke 11, az utóbbié 34 százalékkal nőtt 2021-hez képest. A bruttó hozzáadott érték volumene 30, folyó áron 1,3 százalékkal csökkent. Magyarország az uniós agrárkibocsátás 1,9 százalékát adta. A hazai termelési támogatások nettó összege 809 milliárd forint volt. A csapadékszegény időjárás és a nyári hónapokat jellemző súlyos aszály következtében az összes haszonnövény termése csökkent. A ráfordítások jelentős emelkedése az állattenyésztés teljesítményét is visszavetette. A termelés volumene visszaesett – írja a KSH. A mezőgazdaság teljes kibocsátásának volumene (az előző évi áron számított értéke) 2022-ben 16 százalékkal csökkent. A legnagyobb mértékben a gabonafélék (11 százalékponttal) és az ipari növények (3,9 százalékponttal) járultak hozzá a kibocsátás visszaeséséhez.

Már most is nagyon sok nő vesz részt az agrárvállalkozások munkájában, van aki csak besegít és van, aki adminisztrációs, pénzügyi feladatokat lát el. De egyre több gazdasszony is van, aki önállóan vezet gazdaságot is. Azt látjuk – mondta Nagyné Legény Ildikó, – hogy az elmúlt években a felsőoktatásban az agrár szakokon több hölgy diplomázott, mint ahány férfi.

Valamint a gazda asszonyok részéről is megjelent egy igény, hogy az MAGOSZ-ban ők is megmutathassák magukat, információkat szerezzenek, beszélhessenek a problémáikról és közös megoldások is szülessenek, mondta a gazdaasszony tagozat elnöke.

Sokat lágyult az agrárium

Az elmúlt évtizedben sokat lágyult, nőiesedett az agrárium, köszönhető ez a precíziós és innovatív technológiák megjelenésének és a digitális eszközök térnyerésének is, így már minden ágazatban megtalálják a helyüket a nők is, sokan a növénytermesztésben, az állattenyésztésben, a borászatban vannak jelen, de kézművesek is akadnak közöttük.

A jelenlegi közös agrárpolitikai (KAP) stratégia jogszabályi környezetének nehézségeivel leginkább a hölgyek néznek szembe, mondta Nagyné Legény Ildikó, és hozzátette, egyre nagyobb az adminisztrációs teher a cégeken.

A gazdaságok átadása is teherként nehezedik a vállalkozásokra. A generációváltás lehetőséget jelent a nők számára is, de a Vidékfejlesztési Program pályázati lehetőségei segítségek nyújthatnak az átadás-átvétel folyamatában. Fontos, hogy az agráriumban is tudatosan készüljön a fiatal generáció a gazdaság átadására, és akkor mérsékelhetők az esetleges hirtelen halálesetekkel együtt járó nehézségek, mondta Nagyné Legény Ildikó.

Érzékelhető nap mint nap, hogy nagyban felértékelődött a gazdasszonyok szerepe a családi gazdaságokban is.

A klasszikus agrár területek mellett a mezőgazdasági képzéseken belül elérhető különböző szakirányokon, mint például a turizmus, a falusi turizmus és az agrárturizmusban is sok nő vesz részt – írta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).

Az agrárkamara szerint a történelem során a nők jelenléte a mezőgazdaságban mindig intenzív volt, alapvetően mégsem kerültek reflektorfénybe, hiszen a nehéz fizikai munkát jellegéből adódóan többnyire a férfiak végezték, a háztáji gazdálkodásban a női kisegítő szerep volt jellemző. Évszázadokon keresztül a mezőgazdaság jellegéből adódóan férfias ágazatnak volt tekinthető.

A nemzetközi statisztikák pedig azt támasztják alá, hogy az agráriumban dolgozó és vállalkozó nők aránya az egész világon emelkedésnek indult, ez hazánkban is tapasztalható.

Példakén idézi a NAK, hogy a gazdasszony-tagozatok tagjainak jó része sikeresen gazdálkodik önállóan, vagy férjével, szüleivel, a tágabb családdal együtt. Egyben saját példájukon és munkájukon keresztül népszerűsítik a vidéki értékeket, a családi gazdálkodást, az ágazatban világszükséges generációváltásra is jó hatással vannak.

Egyre képzettebbek a gazdák

2010 óta folyamatosan csökken azon gazdaságirányítók aránya, akik mezőgazdasági képzettség nélkül vezetik a gazdaságot. 2023-ban arányuk már csak 55 százalék volt, de még így is több mint 100 ezer gazdaságot mezőgazdasági képzettség nélkül irányítanak.

A gazdaságok számának folyamatos csökkenésével párhuzamosan emelkedik a felsőfokú mezőgazdasági végzettséggel rendelkezők aránya, 2023-ban minden kilencedik irányító ebbe a kategóriába tartozott. Ez a változás összhangban van a növénytermesztő gazdaságok arányának emelkedésével, mivel ezen tevékenység esetén a felsőfokú mezőgazdasági végzettséggel rendelkezők nagyobb részt képviselnek, mint az állattartók körében.

Emelkedett a legfeljebb középfokú végzettséggel rendelkező irányítók aránya is, részesedésük a 2010. évi arány több mint kétszerese volt, 2023-ban meghaladta a 34 százalékot.

 

Kivágják a magyar diófákat: letarolja a piacot az olcsó külföldi dió

Nehéz helyzetbe kerültek a hazai diótermelők. A magyar gazdáknak nem az idei rossz terméshozam vagy a dióburok-fúrólégy okozta károk jelentik a legnagyobb gondot, hanem hogy elárasztja az országot a külföldi, alacsony költséggel előállított dió. Bővebben --->