Magyarország GMO-mentes mezőgazdaságot épít, és ragaszkodik ahhoz, hogy ismeretlen technológia kipróbálás nélkül ne veszélyeztesse a magyar társadalmat – mondta az agrárminiszter az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottsága előtti meghallgatásán hétfőn Budapesten.

Nagy István felidézte, hogy az Európai Bizottság júliusban nyilvánosságra hozta az új génkezelési technikákkal kapcsolatos jogszabály tervezetét és a kapcsolódó hatástanulmányt. A miniszter ismertette: az éghajlatváltozás, a klímaváltozás következménye, hogy új kórokozók, kártevők jelennek meg, amelyek ellen még nincs megfelelő hatóanyag. Az egyik álláspont szerint vegyi anyagokkal, kémiai módszerekkel kell megoldani a védekezést, míg a másik szerint a biológia eszközeivel, géntechnológiával – írja a FruitVeb. 

Nagy István felhívta a figyelmet a harmadik lehetőségre, miszerint vissza kell nyúlni a magyar génbanki kincsekhez, elő kell venni azokat a fajtákat, amelyek ilyen kihívások esetén is alkalmasak lehetnek. A miniszter az év nagy eredményének nevezte a 2030-ig szóló 3. Nemzeti Biodiverzitás Stratégia megalkotását.

A stratégia célja, hogy a nemzeti sajátosságokat figyelembe véve, valamint a nemzetközi és európai uniós kötelezettségekhez igazodva kezelje a biológiai sokszínűség megőrzése kapcsán felmerülő problémákat.

A természetvédelmi beruházásokról elmondta: 2010-től 465 projektet valósítottak meg, amelyek összértéke meghaladta a 90 milliárd forintot, és ezek révén több mint 300 ezer hektáron javították az élőhelyek állapotát és biztosították a természetvédelmi kezelés infrastrukturális fejlesztését. Nagy István kiemelte, hogy már benyújtották az Országgyűlésnek azt a javaslatot, amelyben megerősítik a termőföld védelmét. Ennek értelmében az ipari célra kivont termőföldért háromszor többet kell majd fizetni az eddiginél – ismertette.