Erdogan pontban vasárnap éjfélkor szólalt fel az őt ünneplő, hivatalos adatok szerint mintegy 320 ezres tömeg előtt az államfői palota bejáratánál.

Beszédében rámutatott: azzal, hogy az elnökválasztás első fordulójával párhuzamosan tartott május 14-i parlamenti választáson a szavazók a kormányoldali pártszövetségnek többséget biztosítottak a törvényhozásban, Törökországban az államfő kezében összpontosuló végrehajtó hatalmat illetően is kifejezték már szándékukat.

Hangsúlyozta, immár félre kell tenni a választási kampány minden vitáját, civakodását, és „ideje a nemzeti célok, a nemzeti álmok érdekében egyesülni”.

Az elkövetkező napok legsürgetőbb ügye az infláció okozta problémák kiküszöbölése – húzta alá.

 

Mégsem írt történelmet a török ellenzék, Erdogan maradhat hatalmon

Alaposan megszorongatta ugyan Kemal Kilicdaroglu és a hatpárti ellenzéki szövetség Recep Tayyip Erdogant, a csoda azonban végül nem jött össze: nem tudták megfosztani hatalmától a húsz éve elnökösködő politikust.

Az országában élő nagyjából négymillió menekülttel kapcsolatban Erdogan kiemelte, az ő önkéntes hazatérésük is része a politikájának. Elmondta, eddig csaknem 600 ezer szíriai tért vissza országába, terveik szerint pedig néhány éven belül további egymillió menekült hazatérését fogják biztosítani.

Erdogan a beszédében egy másik kérdést érintve leszögezte: az ő vezetése alatt nem lehetséges annak a Selahattin Demirtasnak, a kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) volt társelnökének a szabadon engedése, aki terrorvádak miatt 2016 novembere óta ül előzetes letartóztatásban.

Erdogan több mint 52 százalékkal nyerte a választást

A török Legfelsőbb Választási Tanács (YSK) közel végleges, 99,43 százalékos feldolgozottságú adatai szerint Erdogan nyerte az elnökválasztás második fordulóját, és így magát az elnökválasztást, a még fel nem dolgozott szavazatok ugyanis a kialakult eredményen nem változtatnak.

Erdogan 52,14 százalékkal áll az élen, míg az ellenzéki jelölt, Kemal Kilicdaroglu e részeredmény szerint a voksok 47,86 százalékát kapta meg.

Az elnökválasztás második fordulója azért vált szükségessé, mert a május 14-i első fordulóban egyik indulónak sem sikerült abszolút többséget szereznie. A köztársasági elnök felhatalmazása öt évre szól.

Erdogan 2003 és 2014 között Törökország miniszterelnöke volt, 2014-től államfő. Kilicdaroglu 2010 óta a legnagyobb ellenzéki tömörülés, a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) elnöke.