BUX 144765.41 0,61 %
OTP 46400 0,65 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés
Realista

Már az ősember is lakóparkba vágyott! De mi is az a lakópark?

A lakóparkok története meglehetősen hosszú időre nyúlik vissza, különösen markáns a jelenlétük az USA-ban és Dél-Amerikában. Magyarországon pedig a rendszerváltás után kezdődött a „karrierjük”. De természetesen nem minden lakópark, amit annak hívnak. De vajon miért is akarnak sokan lakóparkba költözni?

2024. december 23. hétfő, 11:48

Google Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

A lakópark egy jól ismert jelenség szerte Amerikában, hiszen ez a típusú lakóközösség itt terjedt el, majd megjelent Dél-Amerikában is az 1970-es években. Később az egész világon meghonosodott, hogy a legkülönbözőbb kultúrájú országokban megtalálható legyen. Magyarországon is jól ismerjük ez a kifejezést, szinte már minden lakásfejlesztést így hívnak, de mi most maradunk a klasszikus értelmezésnél.

Mert mi is az a lakópark?
Több jellemzőt is említhetünk. Egyrészt a belépés ellenőrzése a 24 órás portaszolgálattól a kerítésen át a biztonsági kamerák által nyújtott védelemig sokféle formában megjelenhet. Másrészt a lakópark rendelkezik olyan közösen birtokolt és használt javakkal, szolgáltatásokkal, amit – a közös költségek fejében – kizárólag a lakók vehetnek igénybe. A harmadik fő ismérv, hogy lakóparkban a közösségi javak fenntartására és működtetésére önigazgatást hoznak létre. 

Már az ősember is védett helyre vágyott

De valójában miért szeretnek sokan lakóparkokban élni? Ennek okai az emberi civilizáció történetében rejlik, még ha nem is egyértelműen. A lakóparkok valójában egyfajta mikroközösséget jelentenek, amelyek mindig is meghatározták az emberi fajt. Az emberek a kezdeti időkben, az őskorban privát közösségekben, törzsekben éltek. Az ősemberek barlangokban laktak, amelyek zárt és meghitt teret jelentettek, miközben viszonylag szűk és jól védhető bejárattal rendelkeztek. A bejáratot védték a törzs tagjai, aki sem a más törzsből valókat, sem a ragadozókat nem engedték a barlang belsejébe, csak azok léphettek be, akik hozzájuk tartoztak.

Később az emberiség folyamatosan növekvő populációja számára már nem volt elég a barlang, egyre nagyobb települési formák jöttek létre a szabad ég alatt, amelyek azonban a kezdetektől fogva valamilyen szinten védettek voltak akár kerítéssel, akár más megoldásokkal. Az emberi faj lélekszáma pedig csak nőtt és nőtt, ezért létrehozta a városokat is, amelyeket falakkal és kapukkal vett körbe.

Városok és lakóparkok

Leegyszerűsítve a lakóparkok ötlete tehát a fallal körbevett városokból származik. Ezekben a védett közösségekben különféle szolgáltatások jelentek meg, mint a piac vagy éppen az iskola. Mivel ezek plusz szolgáltatások voltak, ezért a városlakók egyfajta privilégiumként értelmezték ezeket az intézményeket, és még jobban elkülönültek a falakon túl élőktől, hiszen sokan nem költözhettek a falak közé.

Majd a városfalak szűknek bizonyultak, ezért vékonyabb és kisebb falakkal egészítették ki az eredeti településmagot, ahová a szegények költöztek, míg a gazdagabbak a legvédettebb helyeken maradtak. Vagyis megjelent a nagybetűs társadalmi rétegződés, ezt fokozatoktól függően nevezhetjük társadalmi dinamikának, elkülönülésnek, szegregációnak vagy akár a kulturális mintázatok különbözőségének, de még összességében egységes közösséget alkottak.

Az utóbbi évszázadokban azonban a népességrobbanás miatt a települések kiléptek a falak által védett zónákból, és végeláthatatlanul terjedtek. Eközben hatalmas igény mutatkozott új lakóépületek iránt, egyre nagyobb lett a zsúfoltság és a tömeg, a belvárosi részeken megjelent a bűnözés, amelyek együttesen hozzájárultak a külvárosok kialakulásához. 

Nem véletlenül a módosabbak, vagyis a klasszikus középosztály tagjai új helyszíneket kerestek maguknak, ahol kiszakadhattak a városok egyes zónáinak romló életminőségi feltételeiből. Ezért a kertvárosok lettek a települések új slágerhelyszínei, ahol a lakók biztonságban érezték magukat, ellentétben a túlzsúfolt belvárosokkal, ahol a bűnözés rákos daganatként terjedt. 

Az elővárosi közösségek idővel ugyanazokat a szolgáltatásokat teremtették meg maguknak, mint amelyek működtek a belső városrészekben is. A közelükben is épültek piacok, iskolák és egyéb rekreációs intézmények, ellenben a bűnözés messze került tőlük. 

Eltérő kulturális közösségek

A középosztály élvezte az exkluzivitást, amely az elővárosokban a modern értelemben vett lakóparkok kialakulásához vezetett. Az első lakóparkok kőfalakkal körülvett nagyobb lakóházak közössége volt, amelyek területére korlátozottan lehetett belépni. Az egész világon folyamatosan hódítanak a lakópark-fejlesztések, hiszen mindenki szeretne nyugodt és védett környezetben élni, miközben javait biztonságban tudhatja. 

Az ezredfordulón az Amerikai Egyesült Államokban már több mint negyvenezer lakóparkban, mintegy húsz millióan laktak falak és sorompók mögött. Latin-Amerika nagyvárosaiban főként a bűnözés fenyegetése elől menekülnek tömegével az emberek a zárt lakóparkokba. A lakópark mégsem amerikai találmány, hiszen a 19. században Európa metropoliszaiban – például London, Párizs – már ehhez hasonló zárt telepeket építettek, de a mai értelmezés szerinti lakóparkok először az 1970-es években jelentek meg Spanyolországban.

Farkas Tibor
Farkas Tibor
Farkas Tibor ingatlanpiaci szakújságíró, elemző. Évtizedek óta foglalkozik kiadványszerkesztéssel, offline és online weboldalak tartalomkészítésével, korábban többek között az állami és a civil szervezeti szektorban is tevékenykedett. Bölcsészdiploma mellett rendelkezik ingatlanközvetítő és értékbecslő, valamint logisztikai szervező végzettséggel. Több mint másfél évtizede specializálódott az ingatlanpiacra, ahol számos online hírportál és offline kiadvány szerkesztőjeként, újságírójaként tevékenykedett. Többek között az iroda.hu csoport, az ingatlan.com csoport és Az Év Irodája szerkesztőjeként és munkatársaként, illetve az Ingatlan Évkönyv munkatársaként és főszerkesztőjeként is dolgozott hosszú éveken át. Néhány ingatlanpiaci portál, ahol közreműködött korábban: ingatlanmagazin, irodablog, realista. Jelenleg ingatlanpiaci, illetve kripto- és blokklánc-ökoszisztémás szakanyagokat készít.

Ez is érdekelhet