Először a koronavírus-járvány tett be a kraft sörök piacának, utána pedig az energiaválság, az energiaárak és az alapanyagárak megugrása jelentett, és mint kiderült, jelent a mai napig is problémát nekik.

Ahogy a Pénzcentrum is megjegyezte tavaly, a sörfőzés egy magas energiaigényű folyamat, a főzdékre pedig nem vonatkozott a rezsicsökkentés, ráadásul nemcsak az áram és gáz kerül sokba, hanem a komló, a maláta és az egyéb hozzávalók is, attól függően, ki milyen sört szeretne lefőzni. 

A járványhelyzet miatt amúgy is szorult helyzetben lévő sörfőzdék a lapnak azt mondták, szerintük a kraft sörök iránti érdeklődés meg fog maradni, azonban mindenképpen szűkülni fog a réteg, amelyiknek anyagilag belefér, hogy ilyen minőségű terméket válasszon. Gyenge Zsolt, a Fóti Kézműves Sörfőzde tulajdonosa és a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesületének elnöke összeomlást jósolt: szerinte sorra zárnak majd be a főzdék.

Azok szerencsések, akik csapházakat építettek, és költséghatékonyan tudják kimérni flakonokba a söröket, vagy akinek vendéglátó üzlethálózata van, ők élnek túl. A fesztiválok is segítenek, de nem tudni, mi lesz télen

– fogalmazott akkor Gyenge Zsolt. 

Erősen felment a sörök ára

A megnövekedett előállítási költséget brutális áremelkedés követte. Az Eurostat adatai szerint 2022 januárja és 2023 januárja között 30-40 százalékkal drágultak a boltokban kapható sörök. Az adott időszakban az EU-átlag mindössze 11-12 százalékos drágulást jelentett, azaz 

Magyarországon az átlaghoz képest több mint háromszor annyiba kerülnek a sörök.

A napokban véget ért Belvárosi Sörfesztivál megnyitóját Gyenge Zsolt azzal kezdte, hogy a sörfőzdék nehéz időszakon vannak túl: 10-15 százalékuk átmenetileg vagy végleg bezárt a nem ritkán nyolc-tízszeres rezsiszámlák terhétől megroppanva, és olyan piaci szereplők is bajban vannak, amelyekről ezt aligha feltételezte volna bárki is. Ők most csendben befektetőt keresnek a folytatás reményében.

A Magyar Sörgyártók Szövetségének, azaz öt legjelentősebb sörgyártó adatai, miszerint 2022-ben ugyan 1,3 százalékkal több sört ittak a magyarok 2021-hez képest, a sörfogyasztás még mindig 3,4 százalékkal elmaradt a 2019-es 6,682 millió hektoliterhez képest.

A kisüzemi sörfőzdék bajban vannak

Szilágyi Tamás, Mad Scientist alapító az Énbudapestem megkeresésére kifejtette, hogy bár a kisüzemi sör nem a felső osztály, hanem a jobb életszínvonalon élő középosztály itala, azt hitték, kevésbé lesz árérzékeny a közönségük, látja, hogy tévedtek.

Európa szerte az látszik, hogy visszaesés van ebben a szegmensben. Ha így folytatódik, akkor a sörfőzdék egy jelentős százalékának be kell zárnia, alkalmazkodva a fogyasztóbázis csökkenő igényeihez. A dolog annyira nem fest jól, hogy Európában jelenleg heti kettő kisüzemi sörfőzde zár be, ami elég kemény – ismertette Szilágyi Tamás. 

A sörfesztiválokra is kisebb az érdeklődés 

A fogyasztói visszaesés jól megfigyelhető a fesztiválokon is. Mint Szilágyi mondja, az észt TCBW (Tallin Craft Beer Weekend) vagy a dán MBCC korábban azonnal teltházasak voltak, most viszont még körülbelül félévvel a rajt előtt is könnyedén lehet jegyet szerezni rájuk. 

A kisebb fesztiváloknak is jó eséllyel vége lesz előbb-utóbb.

Sörre mindig lesz kereslet – jegyezte meg Szilágyi is –, de az elmúlt három évben iszonyatosan durva pénzek mentek ebbe a szegmensbe üzleti befektetők részéről.

Elmondta, hogy ebben az időszakban a nagyobb/ jelentősebb élmények viszik a prímet, mint egy nagy fesztivál, egy nagykoncert vagy esetleg egy külföldi nyaralás.

Van, ahol pozitívabban állnak a helyzethez

Ottó Gábor, a Horizont Brewing ügyvezetője és Pollini Petra, marketing & social media manager az Énbudapestemnek azt válaszolta, hogy 2022 számukra kifejezetten jól indult, viszont az infláció növekedése, az energiaárak elszabadulása és az alapanyagárak emelkedése ismét nehezített pályára állította a teljes kraft piacot. 

Szerencsésnek tartják magukat, hiszen a jelentős áremelés ellenére is növelni tudták az értékesítési volumenüket. Lassan hozzászoknak ahhoz, hogy nincs megszokott működési rend, folyamatosan alkalmazkodniuk kell a piac változásaihoz.

Ők viszont úgy látják, a sörpremiereknek továbbra is megvan az értelme: minél merészebb egy sör, annál hamarabb kapkodják el.

A kereskedelemről szóló 2005-ös törvény 2020 módosítása, amire gyakran csak sörtörvényként hivatkoztak, kimondta, hogy a nagyüzemeknek tilos kizárólagos terjesztési szerződéseket kötniük a vendéglátóipari egységekkel, azaz a kisüzeminek is lehetőséget kell biztosítani. Ám ez nem hozott változást, a pesszimisták szerint a megoszlás továbbra is 97-3 százalék, vagy inkább 99-1 százalék a nagy sörgyárak javára.