Összejátszanak a nagyhatalmak? Donald Trump agresszív  grönlandi politikája egyértelműen gyengíti a NATO-szövetséget, ami miatt védelempolitikai szakértők szerint nemcsak Ukrajna, hanem az északon

Oroszországgal határos Norvégia is különösen aggódhat.

Mégpedig a fennhatósága alatt álló Svalbard-szigetcsoport (Spitzbergák) miatt a Jeges-tengeren, amire Vlagyimir Putyin régóta feni a fogát. A különleges arktiszi területet a Német Szövetségi Hírszerző Szolgálat is azonosította egy 

lehetséges helyszínként, ahol a világháború kezdődhet

– emeli ki a Morgenpost.

Történelmi következményeket emlegetnek

Ismert, az amerikai elnök belehúzott a külpolitikába az új évben, bár nem éppen az ígért békemisszió irányába: a Venezuela elleni támadások után, Irán szorongatása mellett, megerősítette az Egyesült Államok igényét a Dániához tartozó Grönland szigetére, amit ha szükséges, erőszakkal érne el.

Az a tény, hogy Amerika ilyen nyomást gyakorol egy NATO-szövetségesre, fokozott készültségbe helyezte Európát. Megírtuk: több tagország úgy döntött, kis létszámú katonai kontingenst telepít Grönlandra – Dániával együtt Németország, Svédország, Franciaország, Nagy-Britannia, Hollandia és Norvégia közösen készül egy erőfitogtató hadgyakorlatra.

Péntek este egy, tizenöt német katonából álló felderítő csapat már partra szállt, hogy felmérjék a német fegyveres erők esetleges bevetésének körülményeit. Bár a Fehér Ház már közölte: az európai katonák állomásozása nem befolyásolja Trump döntéseit.

A népe sem támogatja az elnök törekvéseit

A ZDF köztévé friss, „Politbarometer” közvélemény-kutatása szerint a németek 78 százaléka úgy véli, hogy Trump politikája veszélyezteti a NATO további fennállását. A CNN új felmérése szerint pedig az amerikaiak háromnegyede ellenzi, hogy az Egyesült Államok átvegye az irányítást a Dániához tartozó sziget felett.

Egy Grönland elleni támadás egyúttal a NATO végét is jelentheti: Boris Pistorius német védelmi miniszter például „történelmi következményekről” beszélt, ha Trump beváltaná a fenyegetéseit.

"Bár a legtöbb elemző jelenleg valószínűtlennek tartja az amerikai katonai csapást,

már a fenyegetőzés is rossz vért szül, rosszabbat, mint gondolnánk

– fejtette ki Tobias Etzold németországi politológus és Észak-Európa szakértő, aki évek óta kutatja a nemzetközi védelempolitikát.

Trump az orosz elnök kezére játszik?

Titkosszolgálati forgatókönyvek szerint ugyanis Trump Grönlanddal kapcsolatos lépései azért is lehetnek olaj a tűzre, mert miközben feszültté teszi a transzatlanti kapcsolatokat, arra ösztönözhetik Putyint, hogy tovább fokozza erőszakos területi politikáját.

A NATO meggyengítése felgyorsíthatja az orosz elnök azon törekvését, hogy előremozdítsa Svalbarddal kapcsolatos ambícióit – mondta a szakértő a Ruhr24-nek.

Gyöngyszem "vadészakon"

A Svalbard-szigetcsoport a norvég szárazföld partjaitól körülbelül 600 kilométerre északra fekszik a Jeges-tengeren. Az 1920-as Svalbard-egyezmény óta Norvégia szuverenitást gyakorol a terület felett, amely évszázadok óta különböző nemzetek bázisaként szolgált, például a szénbányászat és a halászat terén. 

Erre pedig szemet vetett a Kreml ura: már nem egyszer megkérdőjelezte Norvégia szuverenitását, és az évek alatt többször provokált, például orosz veteránokat vonultattak fel Svalbardon – mutatott rá Etzold. Márpedig a kockázati elemzések alapján az elemzők úgy látják, 

Trump ambíciói Putyin malmára hajtják vizet,

aki a grönlandi vita árnyékában lecsaphat a szigetcsoportra, hogy tesztelje a NATO-t. Ugyanis a Svalbard elleni támadás a NATO-szerződés 5. cikkelye alá esne, a szövetségesek kötelesek lennének segítséget nyújtani Norvégiának.

NATO katonák Norvégiában
NATO katonák Norvégiában
Kép: Reuters

Ez pedig

nagy lépéssel közelebb vinne a világháborúhoz

– vélekedett a szakértő.

A Kreml nem hátrál, egyelőre nem lesz béke

Norvégia jelenleg a szorosabb európai együttműködés felé hajlik: a grönlandi hadgyakorlaton való részvétel mellett például  Németországgal közösen a legmodernebb tengeralattjárókat építi, és német Leopard tankokat vásárol – ez egyfajta kritikája is annak, hogy Európa sokáig túlságosan támaszkodott az amerikai védelemre.

Egy másik szakértő azt is felvetette: rés a pajzson, hogy – mivel a szövetségesek jelenleg rengeteg erőfeszítést tesznek az Északi-sarkvidékért, – nem marad elég kapacitás Ukrajna biztonsági garanciáinak nyújtására. Robin Allers, az oslói Norvég Védelmi Főiskola professzora szerint a NATO északi szárnyának biztosítása mellett a keleti szárnyon tomboló  front védelme pedig fontosabb lenne, főként, hogy Putyin újabb kemény üzenetet küldött Moszkvából.

Megírtuk: az orosz vezető legújabban megerősítette, hogy nem hátrál meg, céljait Ukrajnában továbbra is el akarja érni. Ez nagy eséllyel azt jelenti, hogy a háromoldalú béketárgyalásokellenére

a háború lezárása az ő napirendjén egyelőre nem szerepel.

Kapcsolódó