Az ukrajnai helyzet és az iráni konfliktus külön-külön is komoly kihívást jelent a magyar gazdaság számára, együttes hatásuk azonban rég nem látott válsággal fenyeget. E feszültség feloldását célozza Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter mai moszkvai látogatása is.

A helyzetet súlyosbítja, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nemcsak Magyarországnak és Szlovákiának, hanem az Európai Bizottság és az Európai Tanács vezetőinek, Ursula von der Leyennek és António Costának is nemet mondott. A vezető uniós politikusok hiába kérték az ukrán kormányt, hogy tegyék lehetővé a Barátság-kőolajvezetéket ért károk független szakértői felmérését. Kijev mindössze annyi ígéretet tett, hogy két nap múlva, pénteken visszatérnek a kérdésre.

Eközben a MOL-csoport és szlovák leányvállalata, a Slovnaft hivatalos panaszt nyújtott be az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatóságán. A beadvány célpontja a horvát Adria-vezetéket üzemeltető JANAF, amely a magyar fél szerint visszaél monopolhelyzetével és korlátozza az alternatív szállítási útvonal elérését.

„Ez színtiszta zsarolás”

„Ez nem politikai játék, hanem színtiszta zsarolás” – fogalmazott Volodimir Zelenszkij döntése kapcsán Palóc André, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szóvivője. A szóvivő hangsúlyozta: a kormány a múltban is mindig közbelépett, ha az infláció megugrása fenyegette a családokat, legyen szó élelmiszerekről, háztartási cikkekről, vagy a banki és telekommunikációs szektor árazásáról.

A kormányzat szorosan figyeli az eseményeket, és ha kell, ahogy korábban is, most is közbelépünk. Egy dolog biztos: nem hagyjuk, hogy az árak elszálljanak

– tette hozzá.

Az NGM szóvivője leszögezte, hogy az energiaválság kapcsán a kormány megtette a szükséges lépéseket. Bár az alternatív útvonalakon keresztüli beszerzés költségesebb, az ellátás technikailag megoldható.

Nem érdemes visszaszámlálót indítani az ukrán szállítások felfüggesztése után. Magyarország ellátása biztosított, ez egészen bizonyos

 – magyarázta a szóvivő.

Palóc André szerint a Barátság-vezeték leállítása politikai döntés volt, így az újraindítás is az ukrán fél szándékán múlik. Úgy véli, a szállítások szüneteltetése a magyar választásokba való beavatkozási kísérletként is értelmezhető, hiszen a bizonytalanság áremelkedéssel fenyeget.

Ha a választások után hirtelen mégis megszületik a döntés a Barátság újraindításáról, az a világ előtt is egyértelmű beismerése lesz annak, hogy végig zsarolás történt

– nyilatkozta a szóvivő az Economx érdeklődésére.

Új világrend a kereskedelemben

Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója szerint a korábban ismert szabadkereskedelem korszaka véget ért. „A nagyhatalmak immár nyíltan nagyhatalomként viselkednek a gazdaságpolitikai színpadon is, ebbe a helyzetbe most tanulunk bele” – fogalmazott.

A szakértő Irán és Venezuela példáján keresztül rámutatott:

az Egyesült Államok komoly energiatartalékokat azonosít, és igyekszik ezeket az országokat – akár politikai fordulatok árán is – a saját blokkján belülre vonni az energiastabilitás érdekében.

Pásztor szerint elképzelhető egy olyan forgatókönyv is, amelyben az olcsó orosz olaj kiesése után az amerikai elnök közvetítőként vagy kereskedőként lép fel, és saját forrásból biztosítja Európa ellátását.

A kutatási igazgató biztos benne, hogy a magyar kormány minden eszközzel forszírozni fogja a Barátság-vezeték újraindítását. Mint mondta, a jól bevált útvonal politikai okokból akadt el, miközben a másik opciót, a Hormuzi-szorost a háborús konfliktus tette bizonytalanná, ami azonnali árnövelő hatással bír. Pásztor Szabolcs szerint ennyi egyidejű kockázatot rendkívül nehéz kezelni, de ez most az első számú feladat az európai parlamentek számára, és ezért van szükség a jelenlegi szerteágazó diplomáciai tárgyalásokra.

Kapcsolódó