Az orosz elnök a moszkvai Kremlben, újonnan érkezett nagykövetek megbízóleveleinek átvételekor mondott beszédet és értelemszerűen szóba hozta a háborút. Putyin szerint az ukrajnai válság annak a politikának az eredménye, amely hosszú éveken át figyelmen kívül hagyta Oroszország érdekeit, és közvetlen kockázatokat teremtett Moszkva biztonsága számára.
Úgy fogalmazott: a biztonságnak „átfogónak, egyenlőnek és oszthatatlannak” kell lennie, és nem lehet úgy garantálni egyes országok védelmét, hogy közben mások biztonsága sérül. Szerinte ezt az elvet a nemzetközi jog alapdokumentumai is rögzítik – és ennek semmibevétele vezetett az ukrajnai „konfliktushoz”.
NATO a vádlottak padján
Putyin beszédében nem nevezett meg konkrét országokat, de egyértelművé tette, mire utal: a NATO keleti bővítését és az orosz határokhoz való közeledést nevezte meg a feszültség egyik fő okaként. Állítása szerint Moszkva biztonságát célzottan veszélyeztették, miközben az orosz figyelmeztetéseket rendre figyelmen kívül hagyták.
Folytatódik a „békeharc”
Az orosz elnök nem hagyott kétséget afelől, hogy
Moszkva nem készül irányváltásra.
Megerősítette: Oroszország folytatja céljainak elérését Ukrajnában, vagyis ez úgy is értelmezhető, hogy a háború lezárása egyelőre nem szerepel a napirenden. Ezzel együtt hangsúlyozta, hogy Moszkva támogatja az ENSZ központi szerepének erősítését a világpolitikai ügyek rendezésében.
Apró ellentmondás
Putyin érvelésének azért van egy nehezen megkerülhető szépséghibája: miközben a nemzetközi jogra hivatkozik, 2014-ben Oroszország jogellenesen annektálta a Krím félszigetet, majd 2022-ben teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen, egy szuverén állam területeit elfoglalva.
