A Venezuelával szembeni fenyegetéseket beváltotta Donald Trump, amikor január 3-án egy éjszakai rajtaütés során elfogta az elnököt és feleségét. A hadművelet leírásakor Trump leporolta az 1823-as Monroe-doktrínát és annak az Egyesült Államok nyugati féltekén való felsőbbrendűségéről szóló ígéretét – átnevezve azt „Donroe-doktrínára”. A BBC összefoglalója.

Íme néhány figyelmeztetés, amelyet az elmúlt napokban Washington látókörébe került más nemzetekkel szemben tett.

Grönland

Az Egyesült Államoknak már van egy katonai bázisa Grönlandon – a Pituffik Űrbázis –, de Trump az egész szigetet birtokolni akarja. „Nemzetbiztonsági szempontból szükségünk van Grönlandra” – mondta újságíróknak, hozzátéve, hogy a régió „mindenütt orosz és kínai hajókkal van tele”.

A hatalmas sarkvidéki sziget, amely a Dán Királyság része, nagyjából 3200 km-re északkeletre fekszik az Egyesült Államoktól.

Ritkaföldfémekben gazdag, amelyek kulcsfontosságúak az okostelefonok, elektromos járművek és katonai felszerelések gyártásához. Jelenleg Kína ritkaföldfém-termelése messze meghaladja az Egyesült Államokét.

Grönland kulcsfontosságú stratégiai helyet foglal el az Atlanti-óceán északi részén, hozzáférést biztosítva az egyre fontosabbá váló sarkkörhöz. Ahogy a sarki jég elolvad az elkövetkező években, várhatóan új hajózási útvonalak nyílnak meg.

Jens Frederik Nielsen, Grönland miniszterelnöke Trumpnak adott válaszában „fantáziának” nevezte az amerikai ellenőrzés gondolatát a sziget felett.

„Nincs több nyomás. Nincs több célozgatás. Nincs több annektálási fantázia. Nyitottak vagyunk a párbeszédre, a megbeszélésekre. De ennek a megfelelő csatornákon keresztül és a nemzetközi jog tiszteletben tartásával kell történnie” – mondta.

Bármilyen amerikai kísérlet Grönland elfoglalására konfliktusba sodorná azt egy másik NATO-tagállammal, ami valószínűleg veszélybe sodorná a szövetséget.

Kolumbia

A venezuelai hadművelet után mindössze néhány órával Trump arra intette Gustavo Petro kolumbiai elnököt, hogy „vigyázzon a seggére”. Venezuela nyugati szomszédja, Kolumbia jelentős olajkészletekkel rendelkezik, és jelentős arany-, ezüst-, smaragd-, platina- és széntermelő.

Emellett a régió kábítószer-kereskedelmének – leginkább a kokainnak – a kulcsfontosságú központja is.

Amióta az Egyesült Államok szeptemberben elkezdte a Karib-térségben és a Csendes-óceán keleti részén hajókat csapásokkal sújtani – bizonyítékok nélkül azt állítva, hogy kábítószert szállítanak –, Trump egyre mélyebb vitában áll az ország baloldali elnökével.

Az Egyesült Államok októberben szankciókat vetett ki Petrora, mondván, hogy hagyja a kartelleket „virágozni”.

Vasárnap az Air Force One fedélzetén beszélve Trump azt nyilatkozta, hogy Kolumbiát „egy beteg ember vezeti, aki szeret kokaint gyártani és eladni az Egyesült Államoknak”.

„Nem fogja ezt sokáig csinálni” – mondta. Arra a kérdésre, hogy az Egyesült Államok végrehajtana-e egy Kolumbia elleni hadműveletet, Trump azt válaszolta: „Jól hangzik.”

Kolumbia történelmileg szoros szövetségese volt Washington drogellenes háborújának, évente több százmillió dolláros katonai segítséget kapva a kartellek elleni küzdelemhez.

Irán

Iránban jelenleg tömeges kormányellenes tüntetések zajlanak, és Trump az éjszaka folyamán arra figyelmeztetett, hogy a hatóságokat „nagyon súlyosan érintené”, ha további tüntetők halnának meg.

„Nagyon szorosan figyeljük a helyzetet. Ha úgy kezdenek embereket ölni, mint a múltban, szerintem az Egyesült Államok le fog sújtani” – mondta az Air Force One riportereinek.

Irán elméletileg kívül esik a „Donroe-doktrínán” meghatározott hatáskörön, Trump azonban ennek ellenére korábban további fellépéssel fenyegette meg az iráni rezsimet, miután tavaly megtámadta nukleáris létesítményeit.

A múlt héten Trump és Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök között Mar-a-Lagóban tartott találkozón Irán állt a napirend élén. Az amerikai média arról számolt be, hogy Netanjahu felvetette egy újabb csapás lehetőségét Irán ellen 2026-ban.

Mexikó

Trump 2016-os hatalomra kerülését a Mexikóval közös déli határ mentén a „fal építésére” irányuló felhívásai határozták meg. 2025-ben, hivatalba lépésének első napján aláírt egy elnöki rendeletet, amely a Mexikói-öblöt „Amerikai-öbölre” nevezte át.

Többször is állította, hogy a mexikói hatóságok nem tesznek eleget az Egyesült Államokba irányuló kábítószer- vagy illegális bevándorlás megállítására.

Vasárnap azt mondta, hogy a kábítószerek „áramlanak” Mexikón keresztül, és „tennünk kell valamit”, hozzátéve, hogy az ottani kartellek „nagyon erősek”.

Trump azt nyilatkozta, hogy felajánlotta amerikai csapatok küldését Mexikóba a kartellek elleni küzdelem érdekében, de Claudia Sheinbaum elnök nyilvánosan elutasított bármilyen amerikai katonai fellépést mexikói földön.

Kuba

A Floridától mindössze 145 km-re délre fekvő szigetország az 1960-as évek eleje óta áll amerikai szankciók alatt. Szoros kapcsolatokat ápolt Nicolás Maduro Venezuelájával, amely állítólag Kuba olajszükségletének nagyjából 30 százalékát szállította az országba, cserébe az orvosok és medikusok utazásáért.

Maduro távozásával Havanna veszélybe kerülhet, ha az olajellátás összeomlik.

Trump vasárnap azt állította, hogy nincs szükség amerikai katonai beavatkozásra, mivel Kuba „készen áll az elesésre”.

Hozzátette, Kubának most nincs bevétele, minden jövedelmüket Venezuelából, a venezuelai olajból szerezték.

Az amerikai külügyminiszter, Marco Rubio – aki kubai bevándorlók gyermeke – régóta szorgalmazza a rezsimváltást Kubában, szombaton újságíróknak azt nyilatkozva: „Ha Havannában élnék, és a kormányban lennék, aggódnék – legalább egy kicsit”.

„Amikor az elnök megszólal, komolyan kell venni őt” – tette hozzá.

Minden korábbinál nagyobb bejelentésre készül Trump, az egész világ megdöbbenhet

Az embereknek joguk van tudni, mi történik a fejük felett – közölte az Egyesült Államok elnöke egy Fox News-interjúban, aki történelmi lépésre készülhet: titkos kormányzati dokumentumokat akar nyilvánosságra hozni arról, hogy a földönkívüliek léteznek.