A magyarországi háborús biznisz képviselői számára kifejezetten jó hírekkel szolgált a mai Kormányinfó. Egyrészt az Economx kérdésére Gulyás Gergely kancelláriaminiszter megerősítette, hiába is próbálkozik az Európai Parlament, az Európai Tanács, tehát a tagállamok jövőhéten döntenek a 150 milliárd euró értékű SAFE-forrás szétosztásáról. Az Európai Unió célja a közös védelmi ipar fejlesztése,

Magyarország 17,4 milliárd eurós SAFE-támogatást igényelt hadseregének megerősítésére, ami körülbelül 6300 milliárd forintnak felel meg.

Arról már korábban is írtunk, ha minden a kormányzat tervei szerint alakul, akkor a Magyarországnak szánt védelmi források elosztásáról Orbán Viktorék dönthetnek még a választások előtti hetekben. 

Mindenesetre az Economx érdeklődésére Gulyás Gergely arról is beszélt, hogy bár az Európai Parlamentben a "többség nem a józan ész pártján áll", de ennek ellenére sem gondolja úgy, hogy jelentős esélye lenne annak, hogy a SAFE-források sorsába az EP bele tudjon szólni. 

Arról is kérdeztük a minisztert, hogy hazánk számára mekkora üzleti lehetőséget jelenthet az új ukrán fegyverkezési program. Ugyanis tegnap közölte azt az Európai Bizottság, hogy a 90 milliárd eurónyi pénzügyi támogatásból az ukrán kormány 60 milliárd eurót fordíthat fegyverbeszerzésre, 30 milliárd eurót pedig az ukrán állam központi költségvetésének a segítésére fordítanak. Ursula von der Leyen bizottsági elnök rögzítette, Ukrajna a 60 milliárd eurós fegyvertámogatást elsősorban az Európai Unióból és az Európai Gazdasági Térség országaiból származó fegyverekre költheti, de amennyiben azok nem elérhetők, akkor más szereplőktől is vásárolhat. 

A magyar kormány nem ad el fegyvereket és nem is szállít fegyvereket Ukrajnába - szögezte le Gulyás Gergely, majd hozzátette: az, hogy egy külföldi cég gyártási folyamatának egy része, vagy egésze Magyarországon zajlik, és utána ez a cég értékesít, abba nincs a magyar államnak beleszólása, de

magyar céghasznot nem látok benne.

Arról is beszélt, hogy nem tud olyan magyar cégekről, amelyek fegyvert gyártanának, és eladnának Ukrajnába, ezért nem látja az ukrajnai háború kapcsán a magyar cégek számára az üzleti lehetőséget. Majd leszögezte, (a németországi központú, de több magyar leányvállalattal is rendelkező) a Rheinmetall nem magyar cég.

Gulyás Gergely szerint

nincs olyan magyar cég, amely Ukrajnának érdemben nagy mennyiségben adna el bármilyen hadianyagot.

Pedig az Európai Tanács legfrissebb adatai szerint nagyon megéri az uniós tagállamoknak ez a háború. 

A tagállamok védelmi kiadásai immár tizedik éve folyamatosan emelkednek: 2024-ben elérték a 343 milliárd eurót. 2025-ben pedig a kiadások összege a becslések szerint várhatóan 381 milliárd euró lesz. A védelmi kiadások 2025-ben az előző évhez képest 11 százalékkal, 2020-hez képest pedig 62,87 százalékkal nőttek.

2024-ben a védelmi kiadások az uniós tagállamok GDP-jének 1,9 százalékát tették ki, ami emelkedést jelent a 2023-as 1,6 százalékos értékhez képest. 2025-ben e kiadások a becslések szerint várhatóan elérik majd a 2,1 százalékot.

2024-ben a védelmi beruházások még az unió vezetése szerint is kivételes ütemben, 2023-hoz képest 42 százalékkal nőttek, és 106 milliárd eurós rekordszintet értek el. Az adatok alapján a növekvő tendencia 2025-ben is folytatódni fog: ebben az évben a védelmi beruházások az előrejelzések szerint közel 130 milliárd eurót érnek el.

Lynx gyalogsági harcjárművek és a Leopard harckocsik közös feladatvégrehajtása a Magyar Honvédség Veszprém melletti lő- és gyakorlóterén 2025. május 15-én.
Lynx gyalogsági harcjárművek és a Leopard harckocsik közös feladatvégrehajtása a Magyar Honvédség Veszprém melletti lő- és gyakorlóterén 2025. május 15-én.
Kép: MTI, Katona Tibor

A védelmi felszerelések beszerzésére fordított kiadások 2023-hoz képest 39 százalékkal nőttek, így 2024-ben elérték a 88 milliárd eurótt. A védelmi felszerelések beszerzése a védelmi beruházások több mint százalékát teszi ki. Tavaly a védelmi felszerelések beszerzésére fordított kiadások várhatóan meghaladták a 100 milliárd eurótt, miközben a kutatási és fejlesztési kiadások 2025-ben várhatóan elérik a 17 milliárd eurót.

Az európai védelmi ipar 2024-ben 183,4 milliárd euró árbevételt generált, ami 13,8 százalékkal magasabb az előző évinél, ami azt is jelenti, hogy 48,1 százalékkal nőttek a védelmi bevételek 2024-ben 2021-hez képest.

Szintén jó hír, hogy jelentősen növekedett a foglalkoztatás is a védelmi iparban. A munkahelyek teljes száma elérte a 633 ezretet. Ez az előző évhez képest 8,6 százalékos növekedést jelent. Sőt, a kis- és középvállalkozások (kkv-k) központi szerepet játszanak Európa komplex védelmi ellátási láncaiban. Az európai védelmi iparban jelenleg több mint 2500 kkv működik.