A földgáz ára az európai tőzsdén (TTF) kedd délelőtt átlépte a 62 euró/MWh szintet. Ez önmagában is drasztikus, de a folyamat sebessége az igazán riasztó: csak a cikk írása alatt három euróval nőtt a jegyzés. Az emelkedés üteme már a 2022-es orosz-ukrán háború kezdetén tapasztalt pánikot idézi. Napi szinten 35, egy hét alatt majdnem 100 százalékos a drágulás, ami hároméves csúcsot jelent.

A múlt szombaton indított amerikai-izraeli katonai csapásokra válaszul Irán blokád alá vette a Hormuzi-szorost. Ez a tengerszoros a globális energiakereskedelem egyik legfontosabb útvonala: itt halad át a világ kőolajforgalmának 20 százaléka és a cseppfolyósított földgáz (LNG) szállítmányok ötöde.

Kapcsolódó

A helyzetet súlyosbítja, hogy hétfőn Katar, a világ vezető LNG-exportőre, leállította a termelést a Rasz Laffan és Meszaijíd terminálokon, miután azokat iráni dróntámadások érték. Ez a kiesés az európai LNG-import legalább 15 százalékát érinti közvetlenül. 

Az iráni blokád több mint 83 millió tonnányi LNG-kapacitást zárt el a világpiac elől.

Ez a legnagyobb piaci sokk azóta, hogy Oroszország 2022-ben nagyrészt leállította az európai exportot.

Miért fáj ez jobban, mint tavaly?

Sokan bíztak abban, hogy a tavasz közeledtével az árak csökkenni fognak, de a fundamentumok most Európa ellen dolgoznak. Az európai gáztárolók telítettsége 31 százalékra apadt, ami jelentősen elmarad a tavalyi 40 százaléktól. Az alacsonyabb bázis miatt a nyári betárolási szezonban sokkal több gázt kell majd vásárolni – ráadásul a jelenlegi, háborús árakon.

A Hormuzi-szoroson szinte teljesen leállt a forgalom, a tankerek várakoznak, a háborús kockázati prémiumok pedig elszálltak. A JPMorgan stratégái arra figyelmeztetnek, hogy ha a blokád 3-4 hétig fennmarad, a Brent kőolaj ára tartósan 100 dollár fölé emelkedik, ami a gázárakat is magával húzza. 

Az európai lakossági gázár (TTF) alakulása az elmúlt évben, euróban
A TTF európai gáztőzsde jegyzésárára, euróban
Kép: Trading Economics

A Goldman Sachs nemrég módosította az előrejelzését: a TTF 130 százalékékkal is emelkedhet a múlt heti szinthez képest és egész évben magasabb ár várható, mint 2025-ben. Áprilisra 55 euró/MWh-val számolnak, a korábbi 36 euró helyett. A második negyedre pedig átlagosan 45 euró/MWh-val kalkulálnak. 

A magyar érintettség: rezsivédelem és forintválság

Magyarország számára a gázár emelkedése nem csupán elméleti probléma, a hatások azonnal jelentkeztek a pénzügyi piacokon. Kedd kora délutánra az euró árfolyama 390 forintra ugrott. A forint gyengülése és a gáz drágulása kéz a kézben jár: mivel az energiáért devizában fizetünk, egy gyengülő hazai fizetőeszköz pedig tovább drágítja az importot, növelve a költségvetés terheit.

A kormányzati rezsivédelem egyelőre őrködik a lakossági számláknál, ám a rendszer fenntarthatósága ismét kérdésessé válhat. Magyarországra ugyan továbbra is nagyrészt orosz gáz érkezik, ám a közhiedelmekkel ellentétben ennek az ára sincs kőbe vésve. Az orosz gáz ára Magyarország számára nem fix, hanem a holland tőzsdéhez (TTF) kötött, általában két hónapos késleltetéssel.

Ez azt jelenti, hogy a mostani, 62 eurós tőzsdei árfolyam május-június környékén jelenik majd meg az állami energiaszámlákban.

Bár az orosz tranzit útvonalai (például a Török Áramlat) egyelőre stabilnak tűnnek, a vételár megugrása hatalmas lyukat üthet az MVM és a központi költségvetés büdzséjén.

A nagy rezsibűvésztrükk: előre kifizettük a „csökkentést” a benzinkúton?

Gulyás Gergely minapi beismerése pontot tett egy évek óta tartó vita végére: a magyar állam nem „adja” a rezsicsökkentést, hanem egy nem túl bonyolult keresztfinanszírozási rendszerrel szedi be annak árát. A miniszter kijelentése, miszerint az olcsó orosz olaj haszna nélkül a rezsicsökkentés tarthatatlan, feketén-fehéren leírja a mechanizmust: amit megspórolunk a fűtésen, azt kifizetjük a benzinkúton és a sarki közértben. >>>

Kérdéses az is, hogy a rezsicsökkentett ár feletti, úgynevezett „lakossági piaci ár” tartható marad-e. Bár a „túlfogyasztók” számára jelenleg is hétszeres szorzó (kb. 752 Ft/m3) érvényes, ám ez ez a büntető tarifa sem egy kiapadhatatlan forrás az államnak. Eddig ez a magasabb ár szolgált keresztfinanszírozási alapként: az ezen realizált profitból tudta az állam kipótolni a kedvezményes (102 forintos) sáv veszteségeit. Ha azonban a világpiaci árak tartósan a 60–80 eurós sávban ragadnak, és a forint is tartósan 390 környékén vesztegel, az állami beszerzési költség olyan magasra szökhet, hogy a „hétszeres” ár már nem lesz elég a rendszer egyensúlyban tartásához.

Ebben az esetben az állam kénytelen lesz lenyelni a brutális különbözetet, vagy hozzá kell nyúlnia a tarifákhoz.

Összevethető a 2022-es pánikkal?

Bár 2022 augusztusában a TTF ára rövid ideig a 345 eurót is megközelítette, a mostani helyzet abban hasonlít rá, hogy a piaci szereplők újra a „teljes bizonytalanság” állapotába kerültek. Alex Froley, az ICIS elemzője szerint a kulcskérdés, hogy meddig húzódik el a konfiktus. Rövid távon a tárolók tartalékaiból fedezhető a kiesés, de ha a Hormuzi-szoros hetekig zárva marad,

a gázárak visszatérhetnek a 2022-es rekordok közelébe.

Irán teljes blokád alá vette a Hormuzi-szorost
Irán teljes blokád alá vette a Hormuzi-szorost

Patrick De Haan, a GasBuddy elemzője szerint a hatások „brutálisan gyorsak” lesznek. Ez nemcsak a fűtésre, hanem az áramtermelésre is igaz: Európában a gázüzemű erőművek határozzák meg az áram árát, így a gázdrágulás az ipari szereplők villanyszámláiban is napokon belül megjelenik.

Mi várható?

A tavaszi szezon általában a megkönnyebbülés ideje az energiapiacon, de már jól látszik, hogy 2026-ban ez másképp lesz. A magyar fogyasztók közvetlenül talán nem látnak majd magasabb összeget a csekken a következő, választási hónapban, de a gyengülő forint és a dráguló ipari energia miatt az infláció újabb hulláma érheti el a boltokat. A rezsivédelem tehát papíron működik, de a számlát – a költségvetési hiányon vagy a dráguló élelmiszereken keresztül – belátható időn belül mindenki megfizetheti.

Az iráni konfliktusról ide kattintva olvashat további híreket.