Az Európai Unió Climate-ADAPT nevű platformjának előrejelzése szerint a klímaváltozás emberi egészséget fenyegető hatásai közül az emelkedő hőmérséklet jelenti a legnagyobb és legsürgetőbb kihívást Európában.

A leginkább veszélyeztetett területek, ahol a legerősebb a hőszigethatás, Franciaország déli része, Olaszország, a Balkán-félsziget és Románia déli területei. Magyarországot közepes mértékben veszélyeztetik a hőhullámok. 

Kapcsolódó

A hőség különösen érzékenyen érinti a városlakókat. A beépített és aszfaltozott felületek ugyanis könnyen elnyelik a hőt, ami magasabb hőmérsékletet eredményez, mint például a parkos területek esetében.

Budapesten akár 6 Celsius fokkal is növelhetik a hőmérsékletet a hőszigetek.

Erre a szó szerint égető problémára adhat választ a magyar építészek által, az Európai Űrügynökség (ESA) támogatásával fejlesztett szolgáltatás.

„Felmérésünk azt mutatja, a városvezetők és ingatlanüzemeltetők is tudják, hogy cselekedni kell, de nincs a kezükben ehhez megfelelő eszköz. Építészként különösen nagy felelősségünk van az élhető környezet kialakításában, ezért is dolgozunk a megoldáson” – mondta Dr. Paulinyi Gergely, az eljárást fejlesztő Paulinyi & Partners Zrt. elnök-vezérigazgatója.

A HeatScape Resolve egy olyan szimulációs módszer, amely műholdas földmegfigyelési adatok felhasználásával segíti a városi hőszigethatás csökkentését célzó intézkedések kidolgozását.

Az építésziroda az űrből érkező adatsor kiegészítésére Budapesten is végez helyszíni méréseket, legutóbb a 13. kerületben monitorozták a hőmérséklet alakulását. A júliusi hőhullám alatt mért eredményekből jól látszik, hogy a zöldfelületek aránya közvetlen hatással van a terület mikroklímájára.

Az aszfaltos, betonos területen elhelyezett HSR3 nevű mérőállomás konzekvensen magasabb hőmérsékleti értékeket mért, mint a tőle nagyjából 400 méterre, de zöldövezetben elhelyezett másik szonda.

A megoldási javaslatok kidolgozásához több magyarországi, lengyelországi és olaszországi önkormányzatot is megkérdeztek arról, milyen intézkedéseket tesznek a városi hőmérséklet csökkentésére. A válaszok azt mutatják, hogy a döntéshozók szemében a legegyértelműbb megoldás a zöldterületek növelése és a faültetés (76 százalék), valamint a csapadékvíz helyben tartása (59 százalék). Népszerű intézkedés még a párakapuk telepítése, majd ezt követi az épületek energetikai felújításának támogatása. Az ugyanakkor egyértelmű, hogy az önkormányzatok és beruházók is keresik azt a komplex megoldást, amely települési szinten alkalmas az éghajlatváltozás negatív hatásainak csökkentésére. 

A iroda célja, hogy az ESA-val együttműködve olyan részletes megoldási javaslatot tudjanak kidolgozni, amely már rövid távon beépülhet a várostervezési rutinfolyamatokba.

A szimulációs szolgáltatással már a projektek előkészítése során képesek lesznek javaslatokat tenni a hőszigethatás csökkentésére, akár városnegyedek szintjén is.