A váltás az EKB legutóbbi kamatemelésének köszönhető, amely – Christine Lagarde elnök asszony tiltakozása ellenére – a befektetők, a közgazdászok és számos kollégája szerint a hitelfelvételi költségek történelmi jelentőségű emelkedésének utolsó szakasza volt – írja a Bloomberg.

A hangsúly most azon van, hogy a betéti kamatlábat hosszabb ideig 4 százalékon tartsák. A befektetők azonban azt kérdezik, hogy meddig maradhat ez a szint a pangó gazdaság környezet mellett. A piacok jelenleg arra fogadnak, hogy az első kamatcsökkentés jövő júliusban lesz.

Az infláció fogja meghatározni, hogy meddig maradnak fenn a csúcskamatok, és a pénteki szeptemberi adatok adnak egy első betekintést.

Ahogy az EKB belép ebbe az új szakaszba, a Bloomberg Economics új Nowcast modelljének becslése szerint az euróövezeti áremelkedés meredek lassulást mutat: az augusztusi 5,2 százalékról 4,6 százalékra. Az alapvető nyomást mérő, az energia- és élelmiszer-költségeket kiszűrő mutató is továbbra is figyelmet fog kapni különösen a 100 dolláros olajár kilátása miatt. A Nowcast az alapárak 4,9 százalékos növekedését jelzi.

A közgazdászok medián becslése hasonló lassulást jelez: 4,5 százalékot a fő mutatóra és 4,8 százalékot a magszámra. Az országos adatok vegyesek lesznek: a Nowcast szerint Németország jelentős lassulásról számolhat be, míg Franciaországban és Spanyolországban gyorsulás várható. Olaszország valószínűleg 5,5 százalékon tartja magát.

Új szakaszába léphet az inflációs dinamika

Az EKB mellett az inflációs dinamika is új szakaszba léphet. Egy olyan nyár után, amely során mind az általános, mind a mögöttes mérőszámok csak minimálisan csökkentek – amiért a német közlekedési támogatásokat okolják –, az elemzők most gyorsabb visszavonulásra számítanak.

A gyengébb gazdasági növekedés tovább lassíthatja az áremelkedést. A hétfői adatok csak csekély javulást mutattak a németországi üzleti kilátásokban, és Clemens Fuest, a számokat összeállító Ifo intézet vezetője szerint a hangulat továbbra is borús.

Az infláció 2 százalékos céljához való visszatérésének utolsó mérföldköve lehet a legnehezebb, és valószínűleg nem is lesz olyan gyors, mint amilyet az e havi adatok sugallnak. Az EKB még mindig úgy látja, hogy az árak növekedése jövőre átlagosan 3,2 százalék lesz, és csak 2025-ben éri el a célt. A 26 tagú Kormányzótanács tagjai közül mások arra figyelmeztetnek, hogy további szigorításra lehet szükség, ha az árak nem csökkennek a tervezett mértékben.

Elértük a platót? Ezt még nem lehet egyértelműen megjósolni. Az inflációs ráta még mindig túl magas. Az előrejelzések pedig továbbra is csak lassú csökkenést mutatnak

– mondta Joachim Nagel, a Bundesbank elnöke.

A legtöbben azonban úgy vélik, hogy a kamatlábak már a csúcson vannak. Francois Villeroy de Galhau, a Bank of France vezetője hétfőn azt mondta, hogy most nem a kamatlábak folyamatos felfelé nyomására kell összpontosítani, hanem inkább az időtartamra.

„A dolgok jelenlegi állása szerint azt feltételezem, hogy a következő lépésünk egy kamatcsökkentés lesz, hiszen elértük már a kamatcsúcsot” – mondta Yannis Stournaras a múlt héten a Boersen-Zeitungnak.