Terroristaként vadásszák le a kartellbűnözőket, vagy Trump porhintése az egész?

Donald Trump a beiktatása napján aláírt végrehajtási rendeletben 14 napot adott a külügyminisztériumnak arra, hogy egyelőre nem nevesített mexikói drogkartelleket és kettő, név szerint is említett latin-amerikai bűnözői csoportot, a Tren de Aragua venezuelai és a Mara Salvatrucha (MS-13) salvadori bandát nyilvánítsák terrorista szervezetnek.

Az amerikai elnök felkérte a külügyi tárcát, hogy a pénzügyminiszterrel, a főügyésszel, a nemzetbiztonsági miniszterrel és a nemzeti hírszerzés igazgatójával egyeztessen az ügyben.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Feliratkozom

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei, podcastok, pénzügyi tanácsok naponta kétszer az Economx.hu hírlevelében.

Adataim megadásával és a "Feliratkozom" gomb megnyomásával kijelentem, hogy megismertem és elfogadom a www.napi.hu Online Kft. Adatvédelmi tájékoztatóját. Hozzájárulok hogy az email címemre hírleveleket küldjön az Economx.hu aktuális híreiből

Az Ön neve

Az Ön email címe

Feliratkozom

Küldtünk Önnek egy emailt! Nyissa meg és kattintson a Feliratkozás linkre a feliratkozása megerősítéséhez.

Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.

Trump parancsa szerint ezek a drogkartellek

„Mexikó bizonyos részein kvázi-kormányzati egységként működnek, és a társadalom szinte minden aspektusát irányítják. A kartellek tevékenysége veszélyezteti az amerikai nép biztonságát, az Egyesült Államok biztonságát és a nemzetközi rend stabilitását a nyugati féltekén. Tevékenységük, közelségük és az Egyesült Államok fizikai területére való behatolásuk elfogadhatatlan nemzetbiztonsági kockázatot jelent az Egyesült Államok számára“.

A kérdés most az, hogy a drogkartellek terrorista minősítése hogyan változtatná meg az Egyesült Államok kábítószer-kereskedelem elleni harcát, és milyen jogi, végrehajtási eszköztárral bővült az amerikai bűnüldöző szervek embereinek tevékenysége?

„A jogállamok is sokszor kivételeket tettek″

„Korábban is napirenden volt a drogkartellek terroristaként minősítése, ezt már Obama is fontolgatta. Az érv emellett, hogy a drogkartellek is terrorista módszereket alkalmaznak (bombák, lefejezések) és nagyon sok ártatlan ember haláláért felelősek. Az ellenérv viszont az, hogy a kartelleknek semmilyen politikai céljuk nincs, ezek egyszerűen bűnszervezetek” – mondta az Economx érdeklődésére Bátki Pál. A neves ügyvéd szerint 

A szakértő azért azt hozzátette, hogy „a történelem során még a jogállamok is sokszor kivételeket tettek a terroristáknak minősített gyanúsítottak szemben például az ügyvédhez való jog, a bírói döntés a letartóztatás ügyében, vagy épp a gyanúsítás közlése terén”.

„Az Egyesült Államokban erről most nincs szó” – jegyezte meg.

Bátki Pál úgy látja, hogy

„Trump rendeletének hatása egyelőre az, hogy a drogkartellekkel gazdasági kapcsolatban lévő személyek vagyona is könnyen befagyasztható lesz, illetve a polgári mellett katonai titkosszolgálat is igénybe vehető a drogkartellekkel szemben”. 

– fűzte hozzá Bátki Pál.

Politikai színház és a katonai beavatkozás kérdése

Mike Vigil három évtizedet töltött a Kábítószer-ellenes Hivatalnál, (Drug Enforcement Administration (DEA) többek között a 2000-es évek elején a nemzetközi műveletek vezetőjeként. Vigil az arkansasi Kuaf rádióban Trump parancsával kapcsolatban elmondta, hogy „a terrorista megjelölés alatt végrehajtott akciók már folyamatban vannak”.

• A mostani elnöki döntés lehetővé teszi az Egyesült Államok kormánya számára, hogy kizárólag az Egyesült Államokban lefoglaljon bankszámlákat és ezekhez a kijelölt csoportokhoz tartozó ingatlanokat. 
• Másodszor, szankcionálná az amerikai állampolgárokat, ha bármilyen kapcsolatban állnak e kijelölt csoportokhoz tartozó vállalkozásokkal,
• harmadszor pedig megpróbálja megakadályozni, hogy bejussanak az Egyesült Államokba.

„Ezt csinálják évtizedek óta. És ez nem más, mint politikai színház, de itt van a probléma:

ezeknek a csoportoknak a kijelölése el fogja idegeníteni Mexikót, és nagyon szorosan együtt kell működnünk Mexikóval annak érdekében, hogy megtámadhassuk a legnagyobb kábítószer-kereskedő hálózatokat, amelyek az országban léteznek” 

– fogalmazott Vigil, aki katasztrófának nevezett egy kartellek elleni esetleges amerikai katonai beavatkozást a mexikói határ túloldalán.

– tette fel a kérdést az egykori DEA vezető.

A saját portánkon söpörjünk

A mexikói elnök kedden figyelmeztette az amerikai elnököt: „Mindig megvédjük szuverenitásunkat”. Claudia Sheinbaum leszögezte:

„Mindannyian harcolni akarunk a kábítószer-kartellek ellen, ez nyilvánvaló. Mit kell tehát tenni? Össze kell fogni, együtt kell működni az Egyesült Államokkal, nekik az ő területükön, nekünk a mi területünkön.” 

Aki inkább fizet, mint meghal, pórul járhat

A mexikói kartellek milliókat keresnek az embercsempészet jövedelmező üzletágában.

Vanda Felbab-Brown, a Brookings Institution szervezett bűnözéssel foglalkozó szakértője szerint Trump ezzel a parancsával 

„Mivel az elmúlt években a kartellek szilárdan kézbe vették a jövedelmező migránscsempész-kereskedelem ellenőrzését, gyakorlatilag lehetetlen, hogy a migránsok és menedékkérők áthaladjanak Mexikón és más latin-amerikai országokon anélkül, hogy valamilyen díjat fizetnének a kartelleknek. Abban a pillanatban, amikor ezt megteszik, ez kizárhatja őket a menedékjog kéréséből” – magyarázta el a Reutersnek Felbab-Brown.

Üzleti kockázat és a zsarolási pénzek

Szakértők szerint a drogkartellek terrorista szervezetté minősítése a két ország gazdasági kapcsolataira is súlyos hatással lesz, miután az Egyesült Államok törvényei szerint ezen bűnszervezetek anyagi támogatása vagyonlefoglaláshoz, bűnvádi eljáráshoz és jelentős pénzbírságokhoz vezethet.

A Mexikó számos részén működő egyesült államokbeli és multinacionális vállalkozások ugyanakkor gyakran fizetnek zsarolási pénzeket kartellhez kötődő embereknek, hogy árukat állíthassanak elő, szállíthassanak és értékesítsenek.

Egy 2024-es tanulmányban az Egyesült Államok Kereskedelmi Kamarája 218, Mexikóban is érdekelt amerikai céget vizsgált meg, és azt állapította meg, hogy 45 százalékukat érintik a kifizetések a kartellek felé, 12 százalékuk pedig úgy nyilatkozott, hogy a szervezett bűnözés „részlegesen átvette az irányítást áruik értékesítése, forgalmazása és/vagy árképzése felett”

– írta meg a The New York Times, amely szakértők alapján megállapította:

• Az amerikai cégek elszigetelése a kartelltevékenységtől szinte lehetetlen, mivel a bűnözői csoportok olyan ágazatokban tevékenykednek, mint a mezőgazdaság és a turizmus, így egyes amerikai vállalkozások ki vannak téve a szankcióknak.
• A kartellek a legális gazdaságot használják fel pénzmosásra, ami azt jelentheti, hogy egy üdülőhelyen vagy egy avokádót csomagoló cégnél dolgozó alkalmazottak technikailag a kartell fizetési listáján szerepelnek, de nem tudnak róla.
• Trump elnök végrehajtási rendelete, arra kényszeríthet egyes amerikai vállalatokat, hogy felhagyjanak a mexikói üzlettel.
• A kockázatkerülő amerikai pénzügyi szektor vállalatai egyszerűen megtagadhatják a pénz átutalását egy mexikói gyárba, például a határokon átnyúló termelés és kereskedelem megkönnyítése érdekében, vagy a pénz átutalását személyes számlák között.
• A mexikói gazdaságban megugorhat az elektronikusan nyomon követhető tranzakciók helyett a készpénzt használata, megnehezítve a nyomozók számára a kartellek pénzügyi struktúráinak vizsgálatát. Ha az emberek nem tudnak jogszerűen bankolni, akkor az úgynevezett underground bankrendszerekbe menekülnek.
• A terrorista megjelölés a határtól északra fekvő, de mexikói munkaerőre támaszkodó amerikai cégeket is érintené. Így például texasi és kaliforniai farmok is kaphatnak büntetéseket, ha alkalmazottaik pénzátutalást küldenek a szervezett bűnözésben érintett családtagoknak Mexikóban.
• Ha a pénzátutalási cégek, mint például a Western Union, szintén leállítják a Mexikóba irányuló tranzakciókat a mexikói ügyfelek megfelelő ellenőrzésével kapcsolatos aggodalmak miatt, az pusztító lenne a mexikói gazdaság számára, amely 2023-ban 63,3 milliárd dollárnyi hazautalást kapott, ami az ország bruttó hazai termékének közel 5 százaléka.