Valami készülődik Kelet-Európában, és a helyzet nem a béke felé mutat: borús előrejelzések, hadi fenyegetések sora lát napvilágot, Oroszország pedig egyre inkább azt sugallja, hogy a győzelem útjára lép.

Mintha az ukrajnai háború nem lenne elég ijesztő, ahol még nincs kilátás a régóta várt tűzszünetre sem, a szeptemberben Fehéroroszországban tartandó, nagyszabású Zapad (Nyugat) orosz gyakorlat miatt

egyre erősebb, és főleg reálisnak tűnik a félelem egy Európa elleni, előrehozott támadás miatt

– állapítják meg a Der Standard átfogó, hétvégi elemzésében nyugat-európai hadászati szakértők, akik szerint Donald Trump európai NATO-partnerekkel szembeni neheztelése a balti államokat, ezzel az egész kontinenst komolyan veszélyeztetik.

Idén még nyugodtan nyaralhatunk, aztán vége a békének?

Vérfagyasztó forgatókönyv látott napvilágot nemrég Németországban, amely nem a riogatásról, hanem a geopolitikai feszültségek tükrében a háborús kilátások latolgatásáról szól. Eszerint

Európa a „béke utolsó nyara” előtt áll, majd már idén ősszel újabb fronton elfajulhatnak az események

– vélekedik a német hadtörténész, Sönke Neitzel. 

Ezt arra alapozza, hogy Oroszország 2025-ben is megrendezi a négyévente tartott, nagyszabású katonai hadműveleti gyakorlatát, amikor az orosz hadsereg több ezer katonával, részletes tervekkel és nehézgépekkel gyakorlatozik az EU- és NATO-tag Lengyelországgal és Litvániával határos, fehéroroszországi területen. 

A Sapad 2025 elnevezésű gyakorlat

lehet egy új háború, vagyis egy NATO-terület, például a Baltikum elleni támadás előjátéka

– vélik a szakértők. 

A történelem ismételheti önmagát

Az oroszok arra készülnek, amit ezután tenni szándékoznak – fogalmazott a lapnak Gustav Gressel, a bécsi Nemzetvédelmi Akadémia katonai elemzője. Felidézte: az előző, Zapad 2021 gyakorlatozás után Vlagyimir Putyin csapatai megszállták Ukrajnát. 

Kijev erre a fenyegető összefüggésre már fel is hívta a figyelmet, azaz, hogy a Kreml a gyakorlat ürügyén támadó erőket akar Fehéroroszországba küldeni, majd ott hagyni őket. Így kezdi Oroszország a támadásait – idézik Volodimir Zelenszkij ukrán elnök április végi szavait. 

Az orosz sereg kimerült, de senki nincs a helyzet magaslatán

A Sapad 2025 ugyan kedvező időkereten belül lenne az orosz támadási tervek számára, hiszen az európaiak még nem tudták megerősíteni a haderejüket, és Trump kijelentései alapján az USA sem tud jelentős segítséget nyújtani az öreg kontinensnek, azonban

a gyakorlatban az orosz csapatok is túl kimerültek a három évnyi ukrajnai háború után.

Így a bécsi katonai szakértő szerint egy újabb front gyors nyitása kockázatos lenne a Kremlnek, noha az orosz propaganda már keményen rájátszik arra a nyugati félelemre, hogy hangoztatják a NATO-val való konfliktust. 

Az „utolsó békenyár” tézise John Lough, a londoni Chatham House elemzője szerint is elhamarkodott, mert szerinte az oroszok azt várják, hogy az amerikai fegyveres erők fokozatosan elhagyják Európát. 

Az őszi Sapad művelet valószínűleg elsősorban a megfélemlítést célozza, mivel nincs jelentős ukrajnai áttörés, Putyin seregeinek manőverezőképessége még gyenge a széles frontú támadáshoz – mondta.

A tűzszünet után sem szabad hátradőlni

Ha ez így is van, akkor sem lehet fél vállról venni a veszélyt a nyugati elemzők szerint.

Amikor véget ér az ukrajnai háború, Oroszország hat hónapon belül végrehajthat egy kisebb akciót, például meghódíthat egy balti határvidéket. És további

két évbe telne, mire készen állna egy nagyobb, hagyományos konfliktusra

– szól Carlo Masala német katonai szakértő jóslata, ami egyezik a dán hírszerzés februári számításaival.

Eszerint

Oroszország a következő öt évben indíthat nagyobb támadást Európa ellen,

ha a NATO sebezhetőnek ítéli azt. 

De az ukrajnai tűzszünet ezt a forgatókönyvet felgyorsíthatja Masala szerint, aki rámutat: Putyin óriási erőket fektet a hadiiparba.

A hadiipari fejlesztések is a folytatást sejtetik

Az ukrajnai invázió előtt ugyanis például egymillió fegyverest jegyzett az orosz haderő, míg számuk mostanra megközelíti a másfél milliót – felkészültségük, tapasztalatuk pedig minden korábbinál nagyobb.

Továbbá, a Kreml 2022-ben még gazdasági termelésének 3,6 százalékát fektette be a katonaságba, ez a szám 2025-re hat százalékra nő.

És az is vészjósló, hogy míg 2021-ben 40 T-90M harckocsi gördült le a gyártósorról, idén már közel 300-at gyártanak.

Ráadásul északon, az új NATO-tag Finnország határán Oroszország szintén hatalmas mértékben bővíti katonai infrastruktúráját.

A NATO Achilles-sarka

Már a frontnyitás lehetséges helyszíneit is azonosították, mint európai gyenge pontokat. 
A hidegháború alatt a NATO a Varsói Szerződés támadásától tartott az úgynevezett Fulda-szorosban, Hessenben. Ma az ezer kilométerrel északkeletebbre fekvő Suwałki-szakadékot a NATO Achilles-sarkának tekintik. A Moszkvával szövetséges Fehéroroszországot pedig mindössze 65 kilométer választja el a lengyel-litván határnál Kalinyingrád orosz exklávéjától. 
Ha Oroszországnak sikerülne elfoglalnia a ritkán lakott területet, megszakadna a szárazföldi összeköttetés Nyugat-Európa és a balti államok között, és Litvániát, Lettországot, Észtországot ezután nehéz lenne megvédeni. Tehát, a Baltikum első körben érdemes célpont lehet, miközben a Trump által már amúgy is megrázott NATO a valaha volt legnehezebb próbának lenne kitéve. Ez akár már jövőre élesedhet – vélekednek. 

A Kreml ura a saját feje után megy, hiába Trump törekvései?

A szakértők szerint

Putyin azért hajlik nehezen az ukrajnai tűzszünetre, mert húzza az időt:

nyárra Ukrajna valószínűleg kimeríti a Joe Biden volt amerikai elnök idejéből származó fegyver- és lőszerkészleteit, és nem valószínű, hogy Európa egymaga képes lenne a helyzetet felszínen tartani. Ily módon

Ukrajna valójában egy olyan tesztterület Putyin számára, ahol a víziója szerinti, nagy orosz győzelem jöhet el,

ami megalapoz egy még nagyobb támadást.

Ha pedig Trump eléri, amit akar, és létrejön egy Ukrajna számára kedvezőtlen tűzszünet, akkor legkésőbb 2028-ban, amikor az Egyesült Államokban visszatér a választási kampány, az oroszok kihasználják a helyzetet, illetve például Európa tapasztalatlanságát a drónos támadások terén – szögezte le Gustav Gressel.

Németország megfenyegette Putyint

Friedrich Merz új német kancellár messzemenő következményekre figyelmezteti Oroszországot, ha Moszkva elutasítja a 30 napos tűzszünetet Ukrajnában és az azt követő béketárgyalásokat. Ezután hatalmas mértékben szigorítják majd a szankciókat, és továbbra is jelentős pénzügyi és katonai segélyeket nyújtanak Ukrajnának – jelentette ki az EU-alapító Németország vezetője szombaton a kijevi Bild újságnak. Ráadásul szerinte az amerikaiak támogatnák a szigorúbb fellépést, mivel Donald Trump „nyilvánvalóan kezdi elveszíteni a türelmét Putyinnal szemben” – fogalmazott. Ezért a labda most a Kreml vezetőjének térfelén pattog, akinek válaszolnia kell az ajánlatra. 

Az államfők kijevi csúcstalálkozóján, ahol a majdani háborús halottakról emlékeztek meg, Emmanuel Macron francia elnök is komoly következményekkel fenyegette meg Moszkvát az X-en, ha nem egyezik bele egy hosszabb tűzszünetbe, amit Ukrajna már március 11-én elfogadott – számol be az Oe24.

Felidézte: az ukrajnai invázió első jeleit 2016-ban figyelték meg, amikor az oroszok több dandárt hadosztályokká alakítottak át, hogy a válságreagálásról a hagyományos támadásra váltsanak. 

Jelenleg nagyon hasonló dolgokat figyelünk meg a finn határon, a Balti-országokban és Fehéroroszországban is. Tehát

Európában jelenleg 2016-ban vagyunk.

Amint az orosz infrastruktúra a helyén lesz, azt fel is fogják használni – mondta.