Hosszú szívóka, fekete-fehér farpamacs, gyors repkedés virágról virágra: Veszprémet ellepték a magyar kolibriknek is nevezett kacsafarkú szenderek. A vármegyeházával szemben lévő parkban sok példányt láttak a VEOL Veszprém Vármegyei Hírportál olvasói.

Nem tudom, mi a neve ennek a rovarnak. Veszprémben a teraszunkon fotóztam. Érdekessége, hogy nem száll le a virágra, hanem felette szitál, hosszú szívókájával táplálkozik

– írta az újságnak egy olvasó, aki fotókat is készített a „magyar kolibriről”. 

A kacsafarkú szender

A kacsafarkú szender, latin nevén Macroglossum stellatarum a rovarok osztályában a lepkék rendjébe, azon belül a szenderfélék családjába tartozó faj, 2021-ben az Év Rovara volt. Jelentős szerepe van a virágok beporzásában. Elülső szárnyai barnák, a hátulsók aranysárgák, potrohán feltűnő fekete-fehér farpamacs, „kacsafarok” van, aminek segítségével kitűnően kormányozza magát, amikor a virágok között cikázik. Vándorlepke, amely Magyarország egyes szubmediterrán jellegű területein áttelel. Napközben látogatja a virágokat, kolibrifélék módjára lebeg előttük, és igen hosszú pödörnyelvével szívja a nektárt.

A beporzókat ünnepeljük

Március tizedike Magyarországon a beporzók napja. 2018 óta ezen a napon minden olyan élőlényről megemlékeznek, amelyeknek szerepük van a növények szaporításában.
Bővebben >>>

Valójában tehát ezek az állatok nem madarak, hanem lepkék, ám repülési stílusuk valóban nagyon hasonlít a legkisebb madárnak tartott kolibriére.