A Tények könyve sorozat NATO-ról szóló, 1997-ben kiadott részében jelent meg a három azóta csatlakozott állam védelmi költségeivel foglakozó összeállítás. Eszerint a csatlakozást követő tizenkét évben - 2009-ig - a kiadások összesen 13-17,5 milliárd dollárra tehetők, amiből a Magyarországra eső rész 2,6-3,5 milliárd dollár. A kiadvány szerint 600-800 millió dollár lesz a NATO-csatlakozás közvetlen költsége. A magyar védelmi kiadások évről évre növekednek. A költségvetési törvények szerint az ország első három évre eső NATO-tagdíja és az egyéb ide sorolható költségek 2001 végéig megközelítőleg 8,2 milliárd forintot, idei árfolyamon 27 millió dollárt értek el. A költségek ellensúlyozására szolgált többek között az 1999-ben Veszprémben átadott légtér-szuverenitási központ (ASOC). A NATO felé vállalt 1,81 százalékos GDP-arányos katonai költségvetés 1998 és 2009 között mintegy 3200 milliárd forintot emészt majd fel. Számításainkban 2003-tól a kiadások éves 5 százalékos növekedését vettük alapul, ami még így is elmarad az elmúlt néhány év 10-30 százalékos bővülése mögött. Mindebben nem szerepelnek a nagyberuházások, mint a vadászgép- vagy a gépjárművásárlás összesen mintegy másfél milliárd dolláros költsége. Bár a kiadások tetemesek, a NATO-csatlakozás nélkül - semleges országok statisztikái szerint - minden bizonnyal ennél is nagyobb költségekkel lenne biztosítható az ország védelme - állapítja meg a Katonai Felderítő Hivatal egy dokumentumában. A csatlakozást megelőzően már voltak az Észak-atlanti Szerződés Szervezetével (NATO) kapcsolatos költségeink, ilyen volt például a partnerség a békéért programhoz való hozzájárulásunk, a NATO-képviselet kialakítása vagy a közelebbről meg nem nevezett csatlakozási kiadások. A békepartnerségi programnak egyébként 1994-től volt tagja Magyarország. A NATO-csatlakozás utáni két évben már hazánk is hozzájárult a NATO közös költségvetéséhez, annak 0,65 százalékát vállalva fel. Ez kevesebb mint Csehország (0,9) és Lengyelország (2,45) vállalása. A NATO az elkövetkező néhány évben mintegy 60 milliárd forint - aktuális dollárárfolyamon mintegy 200 millió dollár - értékű beruházást valósít meg az országban. Ezzel a mérleg pozitív marad, de az évtized végére a mérhető kiadások és bevételek negatívba fordulnak. A jobb minőségű és tagként kedvezőbb feltételekkel beszerezhető fegyverek, a magyar vállalatok NATO-beszállítói programokban való részvételi lehetősége (mostanra több mint kétszáz cég minősítette már magát) vagy a legkorszerűbb haditechnika konverziója a civil szférába csak három a költségekkel szembe állítható előnyből. Vigh György Zsolt