A Napi Gazdaság pénteki számának cikke

Minden októberben lázban ég a nemzetközi tudós- és művészvilág: ebben az időszakban osztja ki a Svéd Királyi Tudományos Akadémia az az évi Nobel-díjakat. A 2012-es irodalmi Nobel-díjas Mo Jen a díj történetének első hivatalos, kínai tulajdonosa lett. Az indoklás szerint az író a hallucinatorikus realizmus, vagy más megfogalmazásban a kínai mágikus realizmus révén ötvözi a meséket a történelemmel és a jelennel, a fantázia és a valóság, a történelmi és a társadalmi síkok keverékéből teremt világokat.

Mágikus realizmus − talán ezzel a kifejezéssel is jellemezhető az a hihetetlen fejlődés és átalakulás, amely az elmúlt mintegy három évtizedben köszöntött a világ legnépesebb országára. Távolról és mégis nagyon közelről, a Kínai−Magyar Üzleti Tanács elnökségének tagjaként nyomon követhettem ezt a gyors változást.

Akár hat-nyolc újabb projekt érkezhet

Egy olyan változást, amely a kínaiak mellett Magyarországnak is előnyöket hozott: Magyarország és Kína között erős gazdasági híd épült. Az eddig idei érkezett kínai tőkebefektetések értéke mintegy 2,5 milliárd dollár. Ez biztató lehet a jövőre nézve, a kazincbarcikai Wanhua-beruházást és a Huawei európai ellátó központját, illetve logisztikai központját további hat-nyolc jelentős projekt is követheti. Ugyanakkor a logisztikai fejlesztések területén még sok a tennivaló. Magyarország természetes logisztikai központ Kína számára, ahol mindenféle közlekedési infrastruktúra − légi, szárazföldi, vízi − kiépíthető, ezért Magyarországnak a lehetőségeket kihasználva valódi logisztikai központtá kell válnia.

Éppen ezért nem elhanyagolható számunkra sem a kérdés: tényleg elérte Kínát is a válság szele? Egyfelől több jel ellentétes irányba mutat. Kína ma már nemcsak a világ műhelye, hanem méreténél és vásárlóerejénél fogva egyik legfontosabb piaca is. Lakosai között egymillió dollármilliomos található, így talán nem meglepő, hogy az Euromonitor friss tanulmánya szerint öt éven belül a világ második legnagyobb luxuscikkpiaca lehet. Autóból pedig már 2008 óta itt készül a legtöbb − 2011-ben mintegy 18 millió darab, melyből 13,76 millió volt személyautó. Nem csoda tehát, hogy a limuzinoknál már évtizedek óta vetélkedő német prémium gyártók, a Mercedes, a BMW és az Audi triászából a sokáig vezető Mercedes került mostanra az utolsó helyre. Elemzők szerint ennek egyik oka az, hogy Kínában nem tudott olyan erős pozíciókat kialakítani, mint két fő versenytársa. Hasonlóképp, mára Kína lett a világ legnagyobb háztartásigép-gyártója: az összes televízió 80 százaléka, a hűtőszekrények több mint fele, a mosógépeknek pedig a 40 százaléka származik a kelet-ázsiai országból. A teljes iparági kibocsátás 1,07 ezer milliárd jüant (38 ezer milliárd forint) tett ki tavaly, ami csaknem ötszöröse a tíz évvel ezelőtti értéknek.

Piaci buborékok is jöhetnek

Másfelől azonban a már-már megszokottá vált pozitívumok mellett egyre több negatívumról számolnak be a Kína-szakértők, mind több felhő jelenik meg az ázsiai állam fejlődésének egén. Augusztusban már harmadik hónapja csökkentek a Kínába irányuló közvetlen külföldi befektetések, amit az EU és az amerikai gazdaság helyzetének romlásával magyarázott az ország kereskedelmi minisztériuma. Az unió − amely Kína legnagyobb kereskedelmi partnere − befektetései 4,1, míg az USA-ból érkező befektetések 2,8 százalékkal mérséklődtek a januártól augusztusig terjedő időszakban. Ezzel párhuzamosan a Világbank Ázsia idei gazdasági növekedésével kapcsolatos előrejelzését 7,6-ről 7,2 százalékra, Kínáét pedig 8,2 százalékról 7,7 százalékra csökkentette, miközben az tavaly még 9,3 százalék volt. (Ám még ez a csökkenő tendenciát mutató növekedési ütem is Európában az álom kategóriájába tartozik.) A bank magyarázata egybevág Kínáéval: a lassulás hátterében elsősorban az amerikai gazdaság mérsékelt növekedése és az európai visszaesés áll.

Kép: Napi Gazdaság, Katona Vanda

Komolyan számolni kell piaci buborékok kialakulásával is az alacsony hatékonysággal működő, többségi állami tulajdonban levő vállalatok miatt. Ezek az elmúlt években többek között a közvetlen állami támogatásnak, valamint a kedvezőbb adókulcsoknak köszönhetően növekedtek jelentős mértékben, de nagy részük folyamatosan veszteséges. Ugyanakkor hatalmas kapacitásuk számottevően hozzájárul egyes szektorokban a túltermeléshez, ezzel együtt pedig a jelenlegi nemzetközi gazdasági helyzetben különösen veszélyes piaci buborékok kialakulásához.

Közben pedig Kína helyzete − mint a világ műhelye − szintén megrendülni látszik: a dráguló munkaerő és a befektetéseket már kevésbé ösztönző törvények miatt már nem minden esetben itt lehet a legolcsóbban gyártatni, lassan felzárkózik mellé Vietnam és Thaiföld, sőt Mexikó és Brazília is. Pedig mostanra egyre érezhetőbbé válnak az 1978-ban bevezetett, családonként egy gyermeket megcélzó politika negatív következményei is: a társadalom rohamosan öregszik, egyre több nyugdíjasra egyre kevesebb fiatal jut. Ráadásul a fiatalok nehezen találnak párt maguknak, ugyanis a fiúkat preferáló családmodell és az abortuszok miatt a nők aránya jelentősen alacsonyabb a korcsoportban. Ugyanakkor ez a korábbi évtizedekhez képest csökkenő számú fiatal is egyre nehezebben talál munkát: tavaly a hat és fél millió végzős diplomás között 28 százalék volt a munkanélküliek aránya.

A hagyományos recept nem elég

Számos kihívással kell tehát megküzdenie Kínának, ha folytatni akarja az elmúlt évtizedek gazdasági sikereit. Az ország vezetői egy cseppet sem haboztak a válság kitörésekor: 2008-ban 585 milliárd dolláros ösztönző csomaggal gondoskodtak arról, hogy a gazdaság elkerülje a visszaesést. A kínai sikergazdaság hagyományos receptje azonban mintha már nem lenne olyan hatékony, mint korábban volt: a külföldről érkező beruházások az elmúlt tíz hónapban − egy hónap kivételével − folyamatosan csökkentek, az óriási kormányzati beruházások és a lassuló lakossági fogyasztás pedig súlyos egyensúlytalanságot okozott. A bizonytalanságot ráadásul az is fokozza, hogy a külföld igazából csak találgat arról, hogy a hamarosan leköszönő kínai államelnök, Hu Csin-tao utódja milyen intézkedésekkel próbálja majd újra felpörgetni a kínai gazdaság növekedését. Eszközöknek mindenesetre nem lesz híján: a költségvetés többlete 158 milliárd dollár, ami jelentős mozgásteret nyújt majd.

Beck György, a Vodafone Magyarország Zrt. elnöke