Miroslav Separovic, az alkotmánybíróság elnöke sajtótájékoztatón elmondta: a törvény célja az volt, hogy növelje a szociális védelmet és megakadályozza az adósságválság elmélyülését, valamint meggátolja a pénzintézeteket abban, hogy folytassák tisztességtelen pénzügyi tevékenységüket.
A svájci frank alapú hitelek euróra váltásáról szóló törvényt még 2015 szeptemberében fogadta el a parlament. Az eurósítás az aktuális piaci árfolyamon történt, azzal a kamattal, amely a hitelfelvétel időpontjában volt érvényes. A hitelintézeteknek 45 napjuk volt arra, hogy átváltsák a kölcsönöket, és kipostázzák a hiteleseknek. Az utóbbiaknak 30 nap állt rendelkezésre, hogy eldöntsék, elfogadják-e a feltételeket. A költségeket a pénzintézeteknek saját maguknak kellett állniuk, de adókedvezmény formájában leírhatták.
Az Erste Group Bank AG, a UniCredit SpA, az OAO Sberbank, továbbá a Raiffeisen Bank International AG és a Hypo Group Alpe Adria AG korábban bejelentette, perelni fogja a horvát államot, amennyiben nem áll el a tervétől.
Legolvasottabb
Nem tűrik tovább a kocsmai stílust: főváros szerte leállnak a közszolgáltatások
Meglepően őszinte vallomást tett a választásokról a KDNP politikusa
Hatalmas fordulat az Epstein-ügyben: megszólalna a bűntárs, alkut ajánl Trumpnak
Csaknem egymillió nyugdíjat számolnak újra, jól járhatnak a nők
Veszélyes trükk terjed: ne engedje be, aki ezt mondja
Nagyot húztak a lakossági állampapír-befektetők
A magyar választásokon való részvételre buzdít a parajdi bányakatasztrófa chatcsoportja
Nem bírta szuflával a további menetelést a forint, de így is fantasztikusan áll
A Magyar Orvosi Kamara megnyomta a vészcsengőt: a mélybe zuhan az ellátás