A tanácsadói vállalat eseményén Rózsai Rezső, a KPMG vezérigazgatója elmondta, a ChatGPT előretörése óta egyre magabiztosabban használjuk a rendelkezésünkre álló MI eszközöket, ugyanakkor az aggodalmak is egyre nagyobbak ezzel párhuzamosan. Hangsúlyozta, hogy önmagában nem tud AI stratégia létezni, össze kell fonódnia digitális és munkaerőpiaci stratégiákkal is. A vezérigazgató szóba hozta azt is az eseményen, hogy ma már nem létezik digitális termék mesterséges intelligencia nélkül, mi több, sokan nem is tudatosan használják az MI-t, hiszen már léteznek olyan termékek, amelyekről a fogyasztók nem is tudják, hogy MI-alapúak (például a Netflix keresőmotorja).

Leszögezte, fontos, hogy a technológiával összefüggésben lévő stratégiáknak nem szabad a technológiai vezetők asztalán maradniuk, le kell kerülniük a felsővezetők asztalára is.

Kapcsolódó

Rózsai Rezső szerint a felmérések arra mutatnak rá, hogy a vezetők azt várják a mesterséges intelligenciától, hogy növelni tudják a termelékenységet és a hatékonyságot, javítani tudják vele a munkaerő felkészültségét, valamint teljes szervezeti szinten egyfajta innovációs katalizátorként tud működni.

Rózsai Rezső, a KPMG Magyarország vezérigazgatója, KPMG Rettegünk
Rózsai Rezső, a KPMG Magyarország vezérigazgatója
Kép: Economx / Hartl Nagy Tamás

Másfelől viszont hozzátette, hogy az etikai, főként adatkezeléssel, adatbirtoklással és adatok minőségével kapcsolatos aggályok, a szabályozások hiánya vagy inkonzisztenciája, továbbá a kiberbiztonsági kockázatok továbbra is bizonytalanságot jelentenek a vezetők számára.

A KPMG vezérigazgatója rámutatott arra is, hogy a mesterséges intelligencia fejlődése miatt 2030-ra várhatóan mintegy egymilliárd embert kellene átképezni.

Mégsem segít rajtunk annyit az AI, mint gondolnánk?

Rakó Ágnes, a KPMG Kockázatkezelés, Pénzügyi folyamat és Adatelemzés részlegének vezetője a felmérés eredményeit tekintve arra mutatott rá, hogy globálisan a legtöbb munkavállaló (73 százalék) az ingyenes chatbotokra hagyatkozik, ha AI eszközt használ, ezt követik a sorban a hangalapú asszisztensek (45 százalék), valamint a kép-, videó-, és hanggenerátor eszközök (31 százalék). Ez Magyarországon is hasonló arányban mutatkozik meg.

Ugyanakkor a magyar cégeknek csupán a 30 százaléka rendelkezik a generatív mesterséges intelligenciára vonatkozó szervezeti irányelvvel, ám ez Rakó Ágnes szerint rövidesen változni fog.

Bár a vezetői elképzelés az, hogy a mesterséges intelligencia segítségével rengeteg időt szabadíthatnak fel a dolgozók, amit kreatív munkára tudnak fordítani, a felmérés nem egyértelműen ezt az irányt mutatja: a válaszadóknak ugyanis csak az egyharmada találta úgy, hogy pozitívan hatott a munkafolyamatra az MI eszközök használata, és ugyanilyen arányban tekintettek az alkalmazására semlegesen és negatívan is.

Ugyanez az arány jött ki a felmérésből a stressz szint kezelésének vonatkozásában is.

Rakó Ágnes, a KPMG Kockázatkezelés, Pénzügyi folyamat és Adatelemzés részlegének vezetője
Rakó Ágnes, a KPMG Kockázatkezelés, Pénzügyi folyamat és Adatelemzés részlegének vezetője
Kép: Economx / Hartl Nagy Tamás

Titokban használjuk és vakon megbízunk benne

Kórász Tamás, a tanácsadási üzletág társvezetője a felmérés kiberbiztonsággal kapcsolatos eredményeire mutatott rá, melyek alapján úgy látja, hogy az emberek hozzáállása az AI-hoz kettős: ha ők maguk használják, akkor azt helyeslik, de megkérdőjelezik, amikor mások használják.

Az eredmények alapján a magyar válaszadók 37 százaléka gondolja úgy, hogy az AI előnyei túlsúlyban vannak a kockázatokkal szemben, 34 százalékuk viszont az ellenkezőjét hiszi. Globálisan ez az arány 42-32 az előnyök túlsúlyának javára. Kórász Tamás szerint a fejlett gazdaságokban óvatosabban állnak hozzá a technológiához, ez a magyarázata annak is, hogy Magyarországon pesszimistábbak az előnyeit illetően.

Kiberbiztonsági szempontból ugyanakkor figyelemreméltó eredmény, hogy a válaszadó munkavállalók 48 százaléka nyilatkozta azt, hogy már betáplált valamilyen belsős vállalati információt valamelyik nyilvánosan elérhető MI-eszköz számára, többek között financiális és fogyasztói adatokat.

34 és 38 százalék közötti arányban nyilatkoztak továbbá úgy, hogy titokban, tiltott módon vagy nem az előírásnak megfelelően fordultak a mesterséges intelligenciához, és 51 százalékban fordult elő a vállalatok alkalmazottjaival, hogy nem fordítottak időt az AI által generált források és információk ellenőrzésére.

A felmérésben azt is megkérdezték a dolgozóktól, hogy szerintük milyen hatással lesz a munkájukra az MI a jövőben. A szakértő szerint a válaszadók 54 százaléka értett egyet abban, hogy a napi munkafolyamatot meg fogja változtatni a technológia, 43 százalékuk szerint pedig a munka „oroszlánrészét” is el fogja venni.

Kórász Tamás, a KPMG tanácsadási üzletág társvezetője
Kórász Tamás, a KPMG tanácsadási üzletág társvezetője
Kép: Economx, Hartl Nagy Tamás

A válaszokból az is kiderül Kórász Tamás szerint, hogy a dolgozók 40 százaléka szerint az AI számos munkát felvált majd a saját területén, és mindössze 29 százalékuk gondolja úgy, hogy a technológia több munkát fog teremteni, mint amennyit elvesz.

Rózsai Rezső úgy véli, az eredmények arra világítanak rá, hogy a kutatás „egyértelmű összefüggést mutat a rendszeres használat, a kockázati tudatosság és hozzáállás között. Ebből a szempontból kifejezetten örvendetes, hogy a magyarok a már érettebb falhasználók közé tartoznak, ugyanakkor megőrizték érdeklődésüket az AI-ban rejlő további lehetőségek kipróbálása iránt”.

Országos kompetenciamérésen tesztelték az MI-t, meglepő eredmények érkeztek

A mesterséges intelligenciával foglalkozó PeakX csoport a jelenlegi legnépszerűbb AI modellek segítségével átfogó kutatást végzett a magyar Országos Kompetenciaméréseken. A kutatás célja az volt, hogy kiderítsék, vajon helyt tudnak-e állni a különböző típusú fejlesztések a mesterséges tesztkörnyezeten kívül is.
Ha többre kíváncsi, itt olvashat tovább.