„A legrosszabbul azokat a hatásokat tudjuk megítélni, amiben éppen benne élünk” – fogalmazott Tilesch György, az EY cég AI Confidence vezető MI-szakértője a konferencián. A szakember szerint az agentic AI már nem a jövő ígérete, hanem a jelen valósága, és aki nem készül fel rá, az lemarad.

Az „agentic AI” – közérthetően: „ügynökszerű mesterséges intelligencia” – egy olyan MI-rendszert jelent, amely nemcsak feladatokat hajt végre, hanem önálló célokat is tud meghatározni, döntéseket hoz, és hosszabb ideig, folyamatosan képes működni emberi beavatkozás nélkül.

Kapcsolódó

Az agentic AI képes végiggondolni egy teljes folyamatot, célokat kitűzni, és akár napokig vagy hetekig dolgozni rajta. Például kutatások alapján megtervez egy új marketingkampányt, összeállítja az anyagokat, egyeztet a grafikusokkal és nyomon követi az eredményeket.

Egyetemi tudásközpont a fejlesztések élén

A konferencián a gazdaság és innováció szekciót Gulyás Tibor, a Gábor Dénes Egyetem Mesterséges Intelligencia Tudásközpontjának kutatási igazgatója vezette. A központ szorosan együttműködik a Neptun környezetében dolgozó cégcsoporttal, és már most is alkalmazza azokat a technológiákat, amelyekről a konferencián beszéltek.

A szekció nyitányaként bemutatott videót is mesterséges intelligencia segítségével készítették, Csurgó Dávid, a központ vezetőjének avatárja közreműködésével. Ez a gyakorlati példa jól szemléltette, hogy az MI alkalmazása már ma is természetes része a tudásközpont munkájának.

Óvatosság helyett bátor lépések kellenének

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara nagyvállalati elnökségi tagja, a Promid Zrt. tulajdonosa, Balog Ádám szerint a magyar vállalkozók alapvetően érdeklődőek az MI iránt. A kamara szerepét abban látja, hogy az első lépésekhez segítse hozzá a vállalkozókat.

Tilesch György azonban rámutatott: „A magyar nagyvállalati szektor túlzottan óvatos ennek kapcsán.”

Mint fogalmazott, négy-öt éve mindenki foglalkozik a kérdéssel, de a konkrét akcióig és skálázásig eljutni a legnehezebb. Összehasonlításképpen a cseh nagyvállalati szektorban jóval nagyobb az adaptációs étvágy.

A svéd fintech cég, a Klarna példáján keresztül mutatta be Tilesch György, hogy milyen hibákat lehet elkövetni. A vállalat 700 embert helyettesített MI-ügynökökkel az ügyfélszolgálatnál, de hat hónap után kiderült, hogy a megoldás nem elég jó. A hibrid megoldásra, tehát az emberi és az AI-ügynökök képességének a legteljesebb kombinációjára törekszik most a cég.

Az agentic MI különlegessége, hogy már képes komplex tervezésre és végrehajtásra is. „Egyre komplexebbé váló, egyre nagyobb kontextust kezelni tudó, egyre hosszabb távra tervezni képes ügynökök és ügynökhálózatok jönnek létre” – világított rá a szakértő.

50 milliárd dolláros befektetés 2026-ig

A nemzetközi adatok szerint körülbelül 50 milliárd dollárra becsülik az agentic AI területén történő befektetéseket 2026-ig. A penetrációs szint területenként változó: míg a lakossági kereskedelemben 80 százalékos adaptációt várnak 2027-re, addig az állami szektorban 40 százalékot.

A KSH Módszertani főosztájának vezetője, Jáger Viktor elmondta: jelenleg még tesztfázisban vannak az MI-alkalmazások a hivatalnál.

„Nagyon fontos, hogy nem ereszthetünk rá semmilyen, nem 100 százalékig megbízható MI-alkalmazást olyan rendszerekre, amelyek egyedi adatokat kezelnek”

– hangsúlyozta. Ugyanakkor ősszel már elérhető lesz egy AI alkalmazás a kkv-k számára, amely segít eligazodni a jogi útvesztőben.

Tilesch György szerint komoly problémát jelent, hogy nagy a különbség a vállalatvezetők és a társadalom kockázati percepciója között. Míg a vállalatvezetők 35 százaléka gondolja úgy, hogy nagy a kockázat, addig a társadalomnak 70 százaléka osztja ezt a véleményt.

Idén Krausz Ferenc nyitja meg az AI Summit Konferenciát

A neves magyar Nobel-díjas lesz az, aki ősszel hivatalosan megnyitja az Economx mesterséges intelligenciáról szóló grandiózus, több ezres résztvevőszámot váró eseményét. >>>

Abonyi János, a Pannon Egyetem rektora optimistább: „Két éven belül ez végbe fog menni, és ennek a technológiának a penetrációja 80-90 százalékos lesz.” A rektor szerint az MI demokratizálja a csúcstechnológiához való hozzáférést, és hatékony hajtómotorja lehet az innovációnak.

Magyar sajátosságok és lehetőségek

A résztvevők szerint a magyar vállalkozói mentalitás egyes elemei akár előnyt is jelenthetnek. „Nem szeretünk csapatban dolgozni, nehezen tudunk együttműködni másokkal. Itt vannak a botok, nem kell vele megegyezni” – fogalmazott ironikusan Balog Ádám, hozzátéve, hogy a kis méretű magyar vállalkozások számára különösen nagy lehetőséget jelenthet az MI.

A szakértők egyetértettek abban, hogy a magyar társadalom szokatlanul intenzíven foglalkozik az MI kérdésével. „Tehát Silicon Valleyben is beszélnek ugyanennyit az AI-ról, de ott abban a kontextusban, hogy milyen startupot fognak rá csinálni. Itt meg nem. Itt atavisztikus társadalmi ösztönök szintjén szeretnek róla beszélgetni. Én azt a jó tanácsot szeretném adni Magyarországnak, hogy lépjünk már ki ebből a követő meg felzárkózó módból” – mondta Tilesch György.

Szerinte „kaptunk egy történelmi lehetőséget” arra, hogy olyan technológiákat építsünk be, amelyek nem igényelnek hatalmas előzetes befektetéseket vagy különleges feltételeket

„Nagyrészt mi blokkoljuk magunkat mentálisan.”

A szakértő úgy véli, van egy elkerülhetetlen felzárkózási rész, amikor azt mondjuk, hogy ha egy amerikai vállalat már használ mesterséges intelligenciát, akkor a magyar megfelelője három hónapra van attól, hogy ugyanezt meg tudja csinálni, ha összeszedi magát.

Tilesch György kiemelte: a legfontosabb dolog, amit meg kell érteni az MI-ról, hogy folyamatosan változik, átalakul. Párhuzamosan léteznek olyan fejlesztési irányok, amelyek egy része már a nyolcvanas évek óta velünk van, más része pedig két hete jelent meg. Azt az alkalmazkodó képességünket kell fejleszteni, hogy amikor kormányzati vagy vállalati programokat indítunk, pontosan tudjuk, merre haladunk. Olyan technológiára kell ráállnunk, amelyről tudjuk, hogy három hónap múlva lehet, hogy egy teljesen újra kell váltanunk. „Sajnos ez így megy.”