Míg tavaly még az AI boom jövő fókuszú diskurzusa volt a Proptech Hungary konferencia témája, addig idén már inkább az „oké, ez és ez működik, de hogyan tovább?” kérdés artikulálta az egésznapos programot, ami 67 előadót ígért két színpadon, nem beszélve a workshopokról és a megannyi kiállító cégről.

A rendezvényt a tavalyi eseményhez hasonlóan Kalmár Zoltán, a Proptech konferenciasorozat főszervezője nyitotta meg, aki elmondta „az agilis módszertan használata, a szervezeti kultúra fejlesztése az egyik legfontosabb teendő az ingatlanpiacon, amely alapja lehet a sikeres ingatlanpiaci transzformációnak, digitalizációnak."

„Gondoljatok bele egy olyan globális kapitalizmusba, ahol elképesztően kevés cég kezében vannak azok a nagy modellek, amikkel mindenki dolgozni fog az egész világgazdaságban” – adta meg az alaphangot Pogátsa Zoltán közgazdász, aki nyitóelőadásában a big tech uralta AI piac alakulásáról, jövőjéről, és társadalmi vonatkozásáról beszélt.

Kapcsolódó

Mindig csodálkozom, amikor jövő időben játsszák ezt a vitát, miközben ez jelen időben zajlik. Már Magyarországon is tudok mondani számos olyan céget, ahol az emberi munkát tömegesen kiváltotta a robot és az MI – tette hozzá Pogátsa Zoltán.

Előadásában kitért az ásványkincsek egyenetlen eloszlására, az orosz-ukrán háború hatásaira, illetve Európa hátrányára a technológiai innovációt illetően. A nyersanyagigények tovább bonyolítják az amúgy sem egyszerű nemzetközi politikai viszonyokat, ráadásul a nyersanyagpiacon Kína erős felülreprezentációja az innovációt illetően sem sok jót ígér. A jövőt tehát az energiaéhség és a földből bányászható mindenféle egzotikus fémek hozzáférésének lehetősége alakítja majd.

Andrew Gamblen, a Dalux építéstechnikai szoftverek fejlesztésével foglalkozó cég AEC (Architecture, Engineering, Construction) vezetője a digitalizáció hatékonyságnövelési értékéről beszélt, illetve arról, hogy az építőipar nagyon lassan adaptálódik az új technológiákhoz. Habár Gamblen szerint pánikra nincs ok, általános szemléletváltásra van szükség. Fontos az iparág munkatársainak szellemi és lelki egészsége, ideértve a korábbinál kidolgozottabb, rugalmasabb dolgozói folyamatokat, és az ezeket lehetővé tevő tréningeket.

Az emberek, a technológia, valamint a folyamatok transzformációja tette lehetővé a kényelmes online életet, és erre van szüksége az építőiparnak is – szóval nem a spanyolviaszt kell feltalálni, hanem szemléletformálásra van szükség; arról lehet vitatkozni, hogy ezek közül melyik a nagyobb kihívás.

Új utakon

A szemléletformálás fontossága a Magyarországgal foglalkozó paneleken is visszatérő téma volt. A hazai okosvárosokat taglaló kerekasztal-beszélgetésen többek közt Erő Zoltán, Budapest főépítésze beszélt arról, hogy nem igazán az „okosság” technikai háttere számít, hanem hogy mit tapasztalnak ebből a városlakók.

„Rengeteg feladatunk van az okos döntéshozatalban, az okos felhasználásban, és az egész városi kultúra megfelelő működtetésében” – fogalmazott. Utóbbi első számú eszköze pedig nem az innováció, hanem a kommunikáció. „Érdemes együttműködéseket összehozni, és nem piramisban gondolkodni” – mondta. 

Persze azért nem árt, ha amennyire lehet, digitális a városunk, mert az adatokból akár jövőbeli trendeket is ki lehet olvasni. Erre adott kiváló példát Balogh László, az ingatlan.com vezető elemzőjének előadása, aki arról beszélt, hogy a cirka 500 terrabájt adatukkal egy évvel hamarabb észlelték a főváros ingatlanárainak változási trendjeit, mint azt az MNB vagy a KSH publikálta volna.

Ugyanakkor adat ide, trendek oda, az emberi viselkedés azért keresztbe tudja húzni az elképzeléseinket. „A gyakorlatban az ingatlanpiaci döntések sok esetben érzelmi alapon, vélemény alapon, nem egyszer impulzus alapon történnek”.

Az biztos, hogy adatokban és AI megoldásokban nem lesz hiány a magyar építőiparban sem. A Proptech Hungary konferencián is számos cég állította ki saját okos megoldásait, legyen szó fénytechnikáról, parkolásról, energetikáról, vagy akár az egykor még nagyberuházásoknál használt BIM-ről, ami immár egészen kis lépték mellett is hasznos.

De persze azért még messze a digitális Kánaán – Livják Csaba, a Buildext Kft. alapítója és ügyvezetője idén is sziporkázó előadást tartott arról, hogy mi akadályozza a hazai digitális innovációt. Röviden: a régimódi szemlélet, ami a folyamat összes tagjában megvan, azaz hiába szeretne valaki innoválni, ha folyton falakba ütközik. Pedig Livják Csaba szerint a fejlődés nem áll meg, sőt, úgy látja, hogy a jövőben ki fog alakulni egy integrátor szerepkör, ami a régi iskola szakembereit köti majd össze az új megoldásokat használó aktorokkal, illetve a sokszor csillogó szemmel érkező megrendelőkkel.