A horvát, a lengyel és a szerb vezetésnek sokan azt javasolták a svájci frank durva felértékelődése után, hogy kövessék az Orbán-kormány megoldását az országaikban felhalmozódott több tíz milliárd dollár értékű devizahitel megszüntetésében. Elemzők azonban azt is hozzáteszik ehhez, hogy eközben azért ne ismételjék meg a magyarok súlyos hibáit - írja összefoglalójában a Bloomberg.

Az Európai Unió keleti szélén lévő országoknak egyszerre szolgálhat mintául és óvatosságra intő például a magyar miniszterelnök és kormányának ötéves harca a devizahitelek ellen. Orbán korábbi húzásai nyomást gyakoroltak a forint árfolyamára és visszafogták a hitelezést. Csak ezeket követően született meg az a végső döntés, miszerint rögzített árfolyamon átváltják az összes devizában felvett kölcsönt forinttartozásra.

Piros zászló

A magyar modellt látva nem árt meglengetni a piros zászlót - fejtegeti Szabó Viktor, az Aberdeen Asset Management vagyonkezelő cég Londonban dolgozó szakértője. Vannak ugyan pozitív tanulságai, ám ha régió bankjait olyan sokk éri, mint amilyenen a magyarországi pénzintézetek átmentek az elmúlt években, az kiütheti a gazdasági növekedést a térségben.

Nincs jó megoldás a devizahitelek problémájára. Az biztos, hogy minél előbb kezdeni kellett vagy kellett volna ezzel valamit - fejtegeti Daniel Hewitt, a brit Barclays bank közgazdásza. A többi kelet-közép-európai országnak is lépnie kell, bár úgy tűnik, nem kapkodják el a dolgot. Az aknák, amelyekre az Orbán-kormány a folyamat közben rálépett az elmúlt években számos politikust elriaszthatnak a magyar út követésétől.

Fekete pontok

A legnagyobb ezek között a végtörlesztés volt, amely lehetővé tette, hogy az ügyfelek egy összegben, rögzített árfolyamon visszafizessék tartozásukat - mondja Balatoni András, az ING Bank budapesti elemzője. A 2011-ben elfogadott intézkedés 1,7 milliárd dollárjukba került a bankoknak, padlóra vitte a hitelezést, recesszióba taszította a gazdaságot és odavezetett, hogy a bóvli kategóriába sorolták az ország adósságait. Ezzel egyidejűleg kivette a legjobban teljesítő devizahiteleseket a bankok ügyfélköréből és hagyta vergődni a többi adóst, akik törlesztőrészletei a gyengülő forint miatt folyamatosan nőttek.

A magyar kormány más lehetőségekkel is élt - elsősorban az árfolyamgát bevezetésével -, ám ezek csupán fájdalomcsillapítók voltak a deviza-jelzáloghitelek teljes átváltásához képest. Összességében a magyar intézkedések a frank váratlan, jelentős felértékelődésének tükrében rövid távon pozitívnak minősíthetők, hosszabb távon azonban, a hitelezésre és a befektetésekre gyakorolt hatásuk szempontjából már nem látszanak olyan briliánsnak - véli Guillaume Tresca, a francia Crédit Agricole stratégája.

A budapesti gazdasági minisztérium szerdai közleményében azt állította, hogy a kormány az ősszel elfogadott hitelátváltási törvénnyel ezermilliárd forint (3,7 milliárd dollár) adósságnövekedéstől óvta meg a lakosságot és az önkormányzatokat.

Román, horvát, szerb kiútkeresés

A román kormány hajlik arra, hogy limitálja a devizahitelesek veszteségeit. Azon a szabályon gondolkodnak, amely a kölcsön felvételekor alkalmazott árfolyamnál maximum 20 százalékkal magasabb szintben maximálná a veszteségeket. Ez követően átváltanák a 9,8 milliárd lej (2,5 milliárd dollár) értékű svájcifrank-kölcsönt lejadósságra. Egy bukaresti elemző szerint ha ezt meglépik, az olyan veszteséget okozhat a pénzügyi szektorban, amelybe néhány bank belebukna. Victor Ponta miniszterelnök, aki jövőre parlamenti választások elé néz, támogatja az ellenzék kezdeményezését a személyes magáncsőd intézményének bevezetésére.

Horvátországban Zoran Milanovic kormányfő - akinek idén kel a választók elé állnia - azt javasolta, hogy egy évre 6,39 kuna/frankon rögzítsék a svájci valuta árfolyamát. Ennyit kellett adni a svájci deviza egységéért az frank/euró árfolyamkorlát feladása előtt. Azóta ötödével gyengült a kuna a svájci frankhoz képest. A terv, amelyet a napokban fogadhat el a zágrábi parlament, a bankokra terhelné az árfolyamrögzítésből fakadó veszteséget. A hitelesek szövetsége azt követeli, hogy a devizahitelek folyósításakor érvényes szinten váltsák át adósságukat.

Szerbiában egyelőre csak a jegybank szólalt meg, amely jelezte: elemzik, milyen hatással jár a frank erősödése az 1,2 milliárd dollárnyi devizahitelre. Azt ígérik, hogy csak a bankokkal együtt lépnek. A szerb hitelesek szövetsége azt akarja, hogy a piaci a paci árfolyam alatt 15 százalékkal rögzítsék a dinár és a frank átváltási szintjét.

Óvatos lengyelek

Lengyelországban 575 ezer adós tartozik 35 milliárd dollárnyi devizahitellel. A varsói vezetés olyan megoldáson studírozik, amelyben csak részben hárítanák át a veszteségeket a bankokra. Marek Belka, a jegybank elnöke kizárta, hogy rákényszerítsék a pénzintézeteket a devizatartozások zlotyhitelre váltására, mert azt veszélyesnek tarja. Egy ilyen konverzió költségét 2,7 milliárd dollárra teszik. A kormány szerint a devizahitelekkel jó - a törlesztésre képes adósok tartoznak a pénzintézeteknek.

A magyar módszer lebénította a bankrendszert, elfojtotta a növekedést, aláásta a szerződések betartásával kapcsolatos bizalmat és elsorvasztotta a gazdaság hosszú távú növekedési esélyeit - mondja Phoenix Kalen, a francia Société Generale Londonban dolgozó közgazdásza. A lengyelek megközelítése odafigyel a befektetői bizalomra és számol a hosszú távú pénzügyi stabilitás biztosításának követelményével is.

Idén azonban választások lesznek Lengyelországban, és ha a radikális jobboldali Jog és Igazságosság ezek nyomán szóhoz jut a kormányzásban, akkor változhat az ügy kezelése. A párt a néhány napja azt követelte, hogy tegyék lehetővé a devizahitelek törlesztését a január 14-ei árfolyamon, ami több mint 20 százalékkal van a mostani alatt. A politikusok szeretnének egyszer és mindenkorra érvényes megoldást adni a problémára, ami a behajthatatlan hitelek növekedéséhez, a bankhitelek stagnálásához és a gazdasági növekedés lassulásához vezet - véli Demetrios Efstathiou, a Standard Bank elemzője.